Fogbarát étrendről és tudatos szájhigiéniáról
Manapság gyakorta találkozunk a „tudatos” kifejezéssel az élet számos területén. Legtöbbször a táplálkozás és az életmód kapcsán bukkan fel, ugyanakkor beszélünk tudatos jelenlétről, vásárlásról, környezetvédelemről – azaz környezettudatosságról –, gyermeknevelésről és médiahasználatról is. Nem kevés szó esik továbbá a pénzügyi tudatosságról, valamint a tudatos nyelvhasználatról, mely alatt a megfontolt, panaszkodásmentes, a fölösleges szavakat és sztereotípiákat kerülő kommunikációt értjük. A tudatosságközpontú sort pedig még hosszan folytathatnánk a takarítástól és a ruhatártól a pihenésen át egészen a kapcsolatainkig. Most azonban a fogaink egészségét szolgáló, tudatosan kialakított fogkímélő étrendről kívánunk néhány szót ejteni. Miért fontos mindez?
Minden falat számít
Sokan fedeznek fel – és nem véletlenül – beszédes összecsengést az élet és az étel szavaink között. Ezt – a régi bölcsességeknél maradva – tovább erősíti az „az vagy, amit megeszel” mondásunk is. Bár gyerekként ezt szó szerint értelmeztük, és nagy örömünket leltük abban, hogy eljátszottunk a gondolattal: zellerré, almává vagy csirkévé változunk egy-egy étel elfogyasztása után, ma már tudjuk, hogy a mondás mélyén az étel fizikai egészségünket, mentális állapotunkat és általános közérzetünket befolyásoló minősége rejlik. A testünkbe bevitt táplálék egyrészt üzemanyagként, másrészt pedig a sejtjeinket és szöveteinket építő alapanyagként értelmezhető. Ezek az „építőkockák” közvetlen hatással lehetnek a hangulatunkra, a stressz-szintünkre és az energiaszintünkre is.
Fogbarátok és -ellenségek
Ha fontos számunkra fogaink épsége, nem árt figyelembe vennünk azt a kevésbé tárgyalt tényt, hogy vannak olyan ételek, amelyek támogatják szájüregünk egészségét, míg mások elősegíthetik a fogszuvasodás kialakulását és az íny különféle ártalmait.
Fogaink étel-ellenségeiként tekinthetünk a magas cukor- és keményítőtartalmú ételekre. Ezek maradványai hozzájárulhatnak a dentális plakk, vagyis a lepedék kialakulásához a szájüregben. A lepedékben élő baktériumok a cukrok és más erjeszthető szénhidrátok lebontása során savakat termelnek, amelyek idővel károsíthatják a fogzománcot, és elindíthatják a fogszuvasodás folyamatát. A kellemetlen szájszag kialakulásában ugyancsak szerepet játszhatnak a szájüregben elszaporodó baktériumok.
Mit tegyünk, ha egy kis nyalánkságra fáj a fogunk?
Mindezt értjük ugyan, de mit tegyünk, ha olykor megfékezhetetlen vágyat érzünk valami finomság, valami nyalánkság iránt, és mind az önfegyelmünk, mind pedig a tudatosságunk kötelei meglazulnak? Ilyenkor érdemes olyan édességet választanunk, amely nem tapad hosszan a fogakhoz, és viszonylag gyorsan kiürül a szájüregből. Az sem közömbös, milyen gyakran nassolunk: a cukros ételek rendszeres, napközbeni fogyasztása újra és újra savas környezetet teremthet a szájban.
A fogbarát étrend során tiltólistára – vagy legalábbis az erősen korlátozandó ételek közé – kerülnek az olyan hosszan majszolható, ragacsos édességek, mint a nyalókák, karamellák és cukorkák. A kedvelt sós rágcsálnivalók között is találunk magas keményítőtartalmú ételeket: ilyen például a sült krumpli, a fehér kenyér és a chips, amelyek morzsái és darabkái könnyen a fogak közé szorulhatnak. Vörös zászlót kapnak továbbá a tinédzserek körében különösen kedvelt, cukrot, valamint gyakran foszforsavat vagy citromsavat tartalmazó üdítőitalok is. Ezek rendszeres fogyasztása nemcsak a fogszuvasodás kockázatát növelheti, hanem a fogzománc eróziójához is hozzájárulhat.
Kevésbé ismert, hogy az alkoholfogyasztás mellett bizonyos gyógyszerek is kedvezőtlenül befolyásolhatják a szájüreg egészségét. Egyes készítmények például szájszárazságot okozhatnak, a csökkent nyáltermelés pedig növelheti a fogszuvasodás és más szájüregi problémák kialakulásának kockázatát.
A fogak egészségét támogató élelmiszerek között előkelő helyen állnak a tejtermékek és a zöldségek. Az utóbbiak – különösen a ropogós, magas rosttartalmú fajták – rágása serkentheti a nyáltermelést. A nyál segít semlegesíteni a savakat, valamint megtisztítani a szájüreget az ételmaradékoktól. A tejtermékek kalcium- és foszfortartalma pedig hozzájárulhat a fogak ásványianyag-tartalmának megőrzéséhez és a fogzománc remineralizációjához.
Szájhigiénia nem középiskolás fokon
Természetesen a fogbarát étrend kialakítása nem mentesít senkit a megfelelő szájhigiéné fenntartása alól. Ha egy képlettel szeretnénk szemléltetni mindezt, úgy fogalmazhatnánk, hogy:
fogkímélő étrend + helyes szájhigiéné = egészségesebb fogak
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy naponta legalább kétszer, alkalmanként körülbelül két percig mossuk meg a fogainkat fluoridos fogkrémmel, miközben a fogközök megtisztításáról se feledkezzünk meg. Étkezések után vízzel is kiöblíthetjük a szánkat. Különösen savas ételek és italok fogyasztása után nem ajánlott azonnal fogat mosni: célszerű legalább harminc percet várni, hogy ne sértsük tovább az átmenetileg felpuhult fogzománcot.
Alapvető az optimális fogtisztítási technika elsajátítására is időt fordítani. A kíméletes, apró vagy körkörös mozdulatok, az erős dörzsölés és sikálás mellőzése, valamint a puha sörtéjű fogkefe használata egyaránt segítheti a fogak és az íny védelmét.
Ugyancsak fontos a fogközök napi tisztítása fogselyemmel vagy fogköztisztító kefével, valamint szükség esetén a nyelv megtisztítása nyelvkaparóval vagy a fogkefe erre kialakított hátoldalával. A szájvíz kiegészítheti, de nem helyettesítheti a fogmosást és a fogköztisztítást. Fluoridos szájvíz használata esetén érdemes azt a fogmosástól eltérő időpontban alkalmazni, hogy ne mossuk le azonnal a fogkrém fogakon maradó fluoridtartalmát. A szájzuhany szintén hasznos kiegészítő eszköz lehet, különösen fogszabályozó, híd vagy nehezebben tisztítható fogközök esetén.
A tudatos fogkímélet része tehát a legalább napi kétszeri fogmosás, a fogközök rendszeres tisztítása és a kiegyensúlyozott étrend. A fogkefét, illetve az elektromos fogkefe fejét általában három-négy havonta, vagy a sörték korábbi elhasználódásakor ajánlott lecserélni. Nem érdemes ódzkodni a megelőzést támogató fogorvosi ellenőrzésektől sem: ezek gyakoriságát célszerű az egyéni állapot és a fogorvos javaslata alapján meghatározni.
Ha további hasznos tanácsokat keresel az egészségesebb mindennapokhoz, fedezd fel a 2life.hu Egészség rovatának további cikkeit is!
gybm.
Képek forrása: www.magnific.com
Támogatott tartalom – Hirdetés (X)
