Modern sztoikus mindennapok

Kik voltak a sztoikusok? Miért érdemes erre a régi hellenisztikus bölcseletre a 21. században is figyelni?

Egy több mint kétezer éves bölcselet reneszánsza a 21. században

Kik voltak a sztoikusok? Miért érdemes erre a régi hellenisztikus bölcseletre a 21. században is figyelni? Mit tanítottak valójában? Miért értékes a sztoikusok tanításainak újrafelfedezése, életmóddá formálása? Kik a kortárs képviselői az irányzatnak? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az alábbiakban.

Márai és a sztoikus örökség

Sokunk éjjeliszekrényén kap kitüntetett helyet Márai Sándor Füves könyve. Méltán – mondhatjuk és tapasztaljuk. A füves könyv – eredeti, gyógynövényes-orvosló gyűjteményként ismert műfaji jellegén túlnőve – idővel életbölcseleti, önismereti útmutatói minőséget (is) öltött magára. De mi köze mindennek a sztoicizmushoz? – kérdezhetnénk. A karcsú kis könyv Ajánlás részében a szerző Senecának, Epiktétosznak, Marcus Aureliusnak ajánlja művét, azaz „a sztoikusoknak általában, akik megvigasztaltak, mikor nem volt vigasz a földön, és megtanítottak, hogy ne féljek a haláltól, sem a rabszolgaságtól, sem a szegénységtől, sem a betegségektől.”

A könyv értékes gondolatait, különleges atmoszféráját megismerve bizonyára számos olvasó rohant a könyvtárakba, könyvesboltokba, antikváriumokba, hogy minél előbb beszerezhesse az említett sztoikusok fennmaradt írásait, és beléphessen gondolatvilágukba, közelebb kerülhessen életfilozófiájukhoz.

Nem, a sztoikusokkal foglalkozni nem egy „jóízűen ásítozom, amíg a régmúlt poros lapjai leporolódnak néhány perc erejéig” téma, ami tovább gyarapítja az iskolapados emlékek felejtésre ítélt tárházát. Különösen akkor nem, ha a filozófiára, ezen belül a most tárgyalt sztoicizmusra nem porlepte elméletként tekintünk, hanem egy meglepően praktikus életmódként, gyakorlati szabályrendszerként, vagy ha úgy tetszik, egyfajta „mentális operációs rendszerként” értelmezzük azt.

A sztoicizmus gyakorlati jelentősége ugyanis messze túlmutat az összetett fogalmak és elméletek felsorakoztatásán: támaszunkká válhat egy gyakorlatias életvezetési szemlélet kialakításában, amely a mindennapi élet kihívásaira is válaszokat kínál.

Dögunalom helyett életmódot kínáló, újraélesztett rendszer

A sztoicizmus az elmélkedés mellett olyan módszereket is bőséggel kínál, amelyek konkrét mindennapi helyzetekben lehetnek a segítségünkre – például a mindennapi stressz kezelésében. A tanítások, meglátások és tapasztalati megjegyzések személyes iránytűként szolgálhatnak olyankor, ha szeretnénk kikapcsolni a modern világ zaját és tisztázni a saját belső értékeinket. Az online felületeken is észlelhető, hogy a sztoicizmus ma a reneszánszát éli.

Az egyik kiemelkedő kortárs képviselő Ryan Holiday, a Daily Stoic platform megálmodója, fenntartója, bestsellerszerző. Holiday meglátásai szerint a több mint kétezer éves görög bölcsek tanításai korunk mindennapi problémakezelésére is jól alkalmazhatók. Példaként az egykor rabszolgaként élő filozófus, a Márai által is nagyra tartott Epiktétosz, az egykori politikus, Seneca, valamint a filozófuscsászár, Marcus Aurelius gondolatait hozhatjuk, akiknek tanításai szerint megannyi fejfájástól, aggodalmaskodástól, csüggedéstől, dühtől, haragtól és mai szóval élve stressztől megkímélhetjük magunkat és az idegrendszerünket, ha azokra a dolgokra tereljük a figyelmünket, amelyekre valóban van, vagy reálisan lehet ráhatásunk. Bár az ilyen dolgok köre meglehetősen szűk, hiszen egyénileg képtelenek vagyunk befolyásolni például az időjárást, a tőzsdét vagy éppenséggel mások rólunk alkotott véleményét, mégis akadnak olyan területek, amelyek valóban az „uralmunk” alatt állhatnak: a saját gondolataink és tetteink. A kiszámíthatatlanság világában ez a fókusz valóságos lelki békeszigetté válhat számunkra.

Amikor fellapozzuk Marcus Aurelius Elmélkedéseiben a második könyvben szereplő, napindítónak, napra hangolódónak is tekinthető részt – amit első nekifutáskor szinte nem lehet mosoly nélkül olvasni –, rögtön felismerhetjük azt a sztoikus nézetet, amelyet röviden akár a reziliencia, azaz a rugalmas ellenállóképesség gyakorlásaként is számon tarthatunk.

A mentális felkészülés ereje

Az olyan sztoikus technikák, mint a premeditatio malorum, magyarul a rossz eshetőségekre, történésekre való előzetes mentális felkészülés, felvértezhetnek bennünket a váratlan helyzetekben való méltó helytállásra. A korábban említett Marcus Aurelius-féle napindító szemlélteti ezt a várható kellemetlenségekre való előzetes felkészülést, mondván: „Reggel előre beszéld meg magaddal: ma izgága, hálátlan, dölyfös, ármányos, ravasz, összeférhetetlen emberrel lesz dolgom. Azért esnek az emberek ebbe a hibába, mert nem tudják, mi a jó, mi a rossz. Mivel azonban én tisztáztam, hogy a jó természete szerint szép, a rossz pedig rút, hogy félrelépő embertársam rokon velem, nem e megegyező vérség és származás alapján, hanem mint az értelem és az istenségtől eredő rész osztályosa, ezért nekem senki sem árthat, mert nem mocskolhat be; nem is neheztelhetek testvéremre, s gyűlölni sem gyűlölhetem. Hiszen együttműködésre születtünk, mint a lábak, a kezek, a szempillák, vagy mint a felső és alsó fogsor. Egymással ellenségeskedni természetellenes: márpedig ellenségeskedésszámba megy, ha bosszankodunk, vagy elfordulunk egymástól.” (Részlet a Huszti József fordításában készült könyvből.)

A Ryan Holidayhez hasonló szerzők a közérthetőségre helyezték a hangsúlyt, és olyan, könnyen alkalmazható, gyakorlatias, napi tanácsokká alakították a szövegeket, amelyek ily módon beépülhetnek a mindennapokba. A nehéz időszakokban, a kaotikus helyzetekben fogódzóként működhetnek, támogatva a higgadtság megőrzését nyomás alatt olyan konkrét élethelyzetekben is, mint mondjuk a munkahelyi vagy kapcsolatikonfliktusok. A porosodó könyvekből, a méltatlanul elfeledett régi írásokból sokszor így lesz a mindennapok kihívásaival szemben is használható mentális pajzs.

A továbbiakban megnézzük, milyen mindennapi gyakorlati módszerek segíthetnek bennünket abban, hogy a sztoikus szemléletet a saját mindennapjaink részévé tegyük.

Olvasd el a cikk folytatását is „Gazdálkodjunk tudatosan az életidőnkkel” címmel!

Ha érdekelnek a kultúra legizgalmasabb történetei, szereplői és eseményei, nézz körül a 2life.hu Kultúra rovatában. Könyvek, filmek, színház, zene és még sok más – egy helyen, közérthetően és érdekesen.

gybm.

Képek forrása: www.magnific.com