Az olvasás mint elmepallérozás és egészségmegőrzés
Az olvasás kínálta előnyöket kevesen vitatják. Tudományos kutatások szólnak arról, hogy ez a szellemi tevékenység nem egyszerűen az idő szórakoztató eltöltését szolgálja, hanem egy összetett idegrendszeri „edzés” szerepét is betölti. Képes csökkenteni a stresszt, erősíteni a mentális egészséget és a kognitív funkciókat, valamint javítani a koncentrációt.
Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai által közölt szemletanulmány az olvasás és az egészség kapcsolatáról szóló kutatások rendszerezésére vállalkozik – leginkább a 2017 után megjelent nemzetközi szakirodalomra támaszkodva, ugyanakkor korábbi vizsgálatok eredményeit is bemutatva.
A tanulmány az olvasást nem idealizálja, nem állítja, hogy az egészségmegőrzés egyik csodafegyvere, az viszont kiderül, hogy ez a nem velünk született, hanem tanult képesség közvetlenül vagy közvetve is hozzájárulhat a mentális, kognitív, sőt bizonyos mértékig még a testi egészségünk megőrzéséhez is – ez utóbbi esetben főként a biblioterápia ígéretes kiegészítő módszerét említi, amely nem csupán a depresszió és más lelki nehézségek esetén lehet a segítségünkre, hanem akár krónikus fájdalom esetén is.
Amikor az olvasás gyógyszerként működhet
Az állítások közül több is figyelemre méltó. Egyebek mellett az, hogy a rendszeres olvasás fejleszti és fenntartja az idegi kapcsolati hálózatokat, a mélyolvasás pedig a figyelem és a szövegértés támogatása mellett a kritikai gondolkodás előmozdítója is lehet. Egy szépirodalmi szövegben való elmélyülés nagy eséllyel edzheti a mentalizációt és az empátiát. Időskorban lassíthatja a szellemi hanyatlást, egy olvasóközösséghez való csatlakozás esetén pedig kiváló „ellenszere” lehet a társadalmi elszigeteltségnek és az elmagányosodásnak. Fontos megjegyezni azonban, hogy az olvasás nem önmagában „gyógyszer” – a hatását nagymértékben befolyásolja egy sor tényező, így például az olvasott szöveg, az olvasó személyisége, életkora, olvasási módja és környezete egyaránt.
Olvasásgátlók?
Ha szóba kerül az olvasás témája, akkor a „miért nem olvasnak ma az emberek?” kérdésre statisztikák felkutatása nélkül is fel tudunk sorolni néhány jellemző okot. Jelesül a következőket: digitális figyelemelterelés, okostelefonok, azonnaliságigény, rövid videók a közösségi média felületein – a néhány másodpercnyi figyelemhez szokott agy pedig már nem vágyik a könyvek lassú áramlásában való elmélyülésre. A szórakozás, szórakoztatás szinte alapelvárássá vált ezeken a felületeken – ez pedig gyakran minimális szellemi erőfeszítésbe kerül. Sok esetben pedig – noha megvan a könyvolvasás vágya – a túlzsúfolt napi teendők elvégzését követően már alig marad kedv és erő a koncentrálásra.
Hosszabb életűek a rendszeres könyvolvasók?
Mégis érdemes rendszeressé tennünk életünkben az olvasást, hiszen a könyvek nem csupán kulturális „muníciót”, műveltséget, gazdagabb szókincset kínálnak számunkra, hanem egészségügyi előnyöket is. Legalábbis erre utalnak a Yale Egyetem Közegészségügyi Karának kutatói, akik megvizsgálták az olvasási szokások és a halálozási kockázat kapcsolatát.
A tanulmány szerzői arra a figyelemre méltó eredményre jutottak, hogy a könyvek olvasása az életünket nem csupán kulturális értelemben gyarapíthatja, hanem a hosszabb élettartammal is összefügghet. A kutatók 3635, 50 éves és annál idősebb résztvevő adatait vizsgálták. A rendszeresen könyvet olvasók körében húsz százalékkal alacsonyabb halálozási kockázatot mértek a tizenkét éves vizsgálati időszak alatt, mint a könyvet nem olvasók esetében. Az eredmények arra is utaltak, hogy a könyvolvasás erősebben kapcsolódott a túlélési előnyhöz, mint a folyóiratok és más periodikák olvasása. Izgalmas felfedezése a tanulmánynak az a megfigyelés, mely szerint ez az összefüggés az olyan tényezők figyelembevétele után is fennmaradt, mint a társadalmi hovatartozás, az iskolázottság, az egészségi állapot, a vagyoni helyzet és a családi állapot.
Az olvasás mint kihívás
Noha ahány olvasó, annyi olvasási mód, stílus, ritmus és ok, mégis sokak számára az olvasás önmagában jutalom. Ha szétnézünk a manapság népszerű életmód-, produktivitási és önfejlesztő kihívások között, felfigyelhetünk arra, hogy jó pár olyan „challenge” szerepel kiemelt helyen, amelynek a mindennapi olvasás az egyik kihagyhatatlan, kötelező eleme.
Az életmód- és önfegyelmi kihívások sorában élen jár a 75 Hard, melynek kritériumai között szerepel naponta legalább tíz oldal elolvasása egy nem fikciós, ismeretterjesztő vagy önfejlesztő könyvből; a hangoskönyv nem számít bele a teljesítésbe. A könnyített változat, a 75 Soft annyiban módosít a feltételeken, hogy a résztvevők számára ugyanúgy a napi tíz oldal olvasást teszi alapkövetelménnyé, ám a könyv már tetszőlegesen megválasztható.
Ehhez hasonló kihívásként jelenik meg a Project 50 – ennek során legalább napi tíz oldalt szükséges olvasni egy nem szépirodalmi könyvből ötven egymást követő napon keresztül. Továbbá az olvasás az olyan produktivitási és reggeli rutinok között is főszerephez jut, mint a The Miracle Morning, a The 5 AM Club, valamint a Monk Mode.
Híd a fizikai jóllét és a szellemi fókusz között
Ezekben a kihívásokban közös pont, hogy az olvasás nem egyszerűen „kipipálandó” feladat szerepét tölti be, hanem a mentális egészség és az agyi kapacitás tudatos karbantartásának igényét is magában hordozza. Mindazok, akik részt vesznek ezekben az önfegyelem-edző, önként vállalt próbatételek valamelyikében, egy összetett rendszer részeivé válnak, ahol a fizikai gyakorlatok a testet, míg az olvasás az idegrendszert és a kognitív képességeket edzi. Számukra a fizikai jóllét és a szellemi fókusz ugyanolyan fontos.
Mit ér hat percnyi néma olvasás?
Amennyiben már örömmel belekezdtünk egy klasszikusabb, „100 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz” jellegű projektbe – vagy legalábbis incselkedtünk ennek a gondolatával –, izgalmas út lehet számunkra az is, hogy egy virálisabb kihívásba vágjuk a fejszénket, amennyiben érzünk erre késztetést. Egyre több olyan életmódváltó, mentális szívósságot és fegyelmet acélozó kihívással találhatjuk szembe magunkat, amelynek keretében az olvasás kihagyhatatlan.
Mindez több szempontból is fontos lehet, hiszen egyrészt az olvasás átvezeti az agyat a felpörgött online ingerek világából egy lassabban építkező információbefogadás területére. Egy gyakran idézett, 2009-es vizsgálat szerint akár már hat percnyi néma olvasás is 68 százalékkal mérsékelheti a stressz szintjét.
A vizsgálat eredményei szerint az olvasás gyorsabb és hatékonyabb stresszcsökkentő módszernek bizonyult, mint a zenehallgatás, a séta vagy egy csésze tea elfogyasztása. Azáltal, hogy olvasásaink során egy másik világba csöppenünk, figyelmünk pedig eltávolodik a közvetlen feszültségforrásoktól, az olvasás enyhítheti az izomfeszültséget és csökkentheti a pulzust.
Ha az olvasás nálad is több egyszerű időtöltésnél, folytasd velünk a könyvek világának felfedezését!
Összegyűjtöttük a TOP 10 magyar könyvet – klasszikus és népszerű regényeket –, amelyeket szerintünk legalább egyszer az életben érdemes elolvasni.
gybm.
Képek forrása: www.magnific.com
Támogatott tartalom – Hirdetés (X)
