A családi mintáktól az időhiányig: milyen tényezők formálják a könyvekhez fűződő viszonyunkat?
Milyen is az olvasáshoz való viszonyunk? A kérdésre adott válaszok igen széles skálán mozoghatnak. Ha azonban néhány szemléletes hasonlattal szeretnénk érzékeltetni a könyvek szeretete és elutasítása közötti különbséget, akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy az olvasás olyan, mint a hosszútávfutás. Ezzel a sporthasonlattal jól megragadható e viszony kettős természete, hiszen aki imádja ezt az időtöltést, annak az egyik legnagyobb szenvedélyévé válhat, míg aki nem emeli a legkedvesebb tevékenységei közé, abban inkább a hozzá kapcsolódó kellemetlen emlékek és érzések elevenedhetnek fel.
A könyvmolytól a mizológusig
Szinte minden kultúrában találhatunk olyan ötletes metaforákat, amelyek a könyvszeretőkre utalnak. Érdekes összefüggés, hogy legtöbbször állatos vagy bogaras metaforák sorakoznak fel. Az általunk ismert könyvmoly mellett találkozhatunk például a „könyvtári patkánnyal” (franciául: rat de bibliothèque), a „könyvbogárral” vagy „könyvhernyóval” (kínaiul: shūchóng, németül: Bücherwurm), spanyol nyelvterületen pedig a „könyvtári egérrel” (ratón de biblioteca).
A könyvolvasást elutasítók, ezt a szellemi elfoglaltságot kiiktatók körülírására ehhez képest jóval kevesebb találó kifejezés áll rendelkezésünkre. Vannak azonban közvetettebb utalások és társadalmi fogalmak arra, hogy valaki nemcsak a könyveket, hanem általában a tudományt, a műveltséget vagy a mélyebb intellektuális beszélgetéseket is aktívan elutasítja, illetve mindezeket feleslegesnek vagy túlságosan elitistának tartja. Ilyen például az antiintellektualizmus.
Tágabb értelemben ide kapcsolható a mizológia fogalma is. Platón azokat nevezte mizológusoknak, akik csalódásaik következtében elveszítették az érvelésbe és a racionális gondolkodásba vetett bizalmukat. A kifejezés tehát nem közvetlenül könyvgyűlöletet jelent, mégis érzékletesen utal arra az állapotra, amikor valaki elfordul a gondolatok, az érvek és az igazság értelmi megközelítésétől – a Révai Nagy Lexikona a mizológust egyenesen az ész ellenségeként határozza meg.
Mindezek fényében talán elgondolkodunk azon, vajon milyen szokások, ingerek és minták alakítják az olvasáshoz való viszonyunkat. Milyen tényezők válnak dominánssá ott, ahol valaki elutasítóvá válik a könyvekkel és az elmélyült gondolkodással szemben, illetve ekként határozza meg magát? És milyen erők munkálkodnak egy könyvmoly hátterében?
Ha a globális paramétereket vesszük figyelembe, láthatjuk, hogy az olvasási szokásoknak leginkább a makrogazdasági, technológiai, oktatási és kulturális tényezők összetett rendszere jelöli ki a kereteit. És bár a világ felnőtt lakosságának írástudási aránya ma 86 – 87 százalék közé tehető, az olvasás gyakorisága, formátuma és mélysége régiónként jelentős eltéréseket mutat.
Példaként vehetjük a Sheridan globális olvasási szokásokat összefoglaló cikkét. A közölt adatok szerint az élen járó „könyvmolyok” az indiaiak, akik hetente több mint tíz órát szánnak olvasásra. Őket Thaiföld követi a heti több mint kilencórás olvasási idővel, Kínában, a Fülöp-szigeteken és Egyiptomban pedig heti hét-nyolc órát töltenek olvasással.
Az olvasási attitűd további „útépítői”
Az olvasási attitűdöt olyan főbb tényezők is alakíthatják, mint a könyvekhez való hozzáférés, a szabadidő rendelkezésre állása, a túlterheltség és az időhiány, valamint a figyelem fragmentálódása. A gyors online tartalomfogyasztás ugyancsak nagy eséllyel csökkenti az elmélyült olvasás iránti igényt, nem beszélve az ahhoz szükséges türelemről.
Meghatározóak lehetnek továbbá az iskolai stratégiák is. Az oktatási rendszeréről híres Finnországban például nagyobb hangsúlyt fektetnek a szövegértésre, valamint a tanulók szabad könyvválasztására. Nem szabad megfeledkeznünk a családi minták későbbi, olvasási szokásokat befolyásoló erejéről sem, hiszen az otthoni környezet, a szülők olvasási szokásai és az olyan programok, mint a rendszeres, közös könyvtárlátogatás, ugyancsak stabil alapjai lehetnek az olvasáshoz fűződő pozitív viszony kialakulásának.
Fel kell ismernünk hát, hogy a sokak által vágyott rendszeres olvasóvá formálódás nem pusztán akkor válik valósággá, ha mindenki számára elegendő könyv áll rendelkezésre. Ennél jóval összetettebb, társadalmanként és egyénenként egyaránt eltérő tényezők munkálkodnak a háttérben. Ezen a téren kardinális szerepet játszanak a kulturális, oktatási és családi minták, amelyek az olvasást örömteli és értékes tevékenységként mutatják meg.
Ha az olvasás nálad is több egyszerű időtöltésnél, folytasd velünk a könyvek világának felfedezését!
Összegyűjtöttük a TOP 10 magyar könyvet – klasszikus és népszerű regényeket –, amelyeket szerintünk legalább egyszer az életben érdemes elolvasni.
gybm.
Képek forrása: www.magnific.com
