Utópia vagy megvalósíthatóság?
Korábban a 2024-ben
legélhetőbbnek minősített városok
kapcsán szó esett mindazokról a paraméterekről, melyek szükségesek ahhoz, hogy néhány város felkerülhessen erre a nívós világranglistára. A városok esetében vizsgált öt kiemelt szempont (tudniillik: a stabilitás, a kultúra és környezet, az oktatás, az egészségügy, valamint az infrastruktúra) alapján a The Economist Group az osztrák fővárost (Bécs) tüntette ki a „the world’s most liveable city” (magyarul: „a világ legélhetőbb városa”) címmel. A vizsgálat sokakat továbbgondolásra késztethet, így nem meglepő, ha a „legélhetőbb” elismerés kiegészülhet olyan indexszel is, mint mondjuk az „emberhez méltó”, a városok, települések szempontjából szemlélve pedig az „emberhez méltó élettérrel”. Ezt igyekszünk a továbbiakban kifejteni, a teljesség igénye nélkül, mintegy felvetés gyanánt.
Mi fán terem a „méltó”?
A „méltó” közvetlen környezetéhez megannyi kifejezés tartozik. Lehet méltó valaki vagy valami a tiszteletre, bizalomra, figyelemre, érdeklődésre, említésre, megőrzésre, szeretetre, elismerésre, meggondolásra, ámulatra, követésre. Ugyanakkor beszélünk méltó ellenfélről/konkurenciáról, partnerről, környezetről, lehetőségről, helyről egyaránt. Fábry Zoltán egyik írásában emberhez méltó gondról is beszélt.
Emberhez méltó gond alatt pedig a békét értette, amelynek meglátása szerint a mindennapokban tapasztalható, tapintható, érzékelhető megtestesítője nem más, mint az otthon. Ahhoz, hogy az élet maga is emberhez méltónak minősülhessen, egy sor feltételnek kell teljesülnie, melybe az anyagi, gazdasági kritériumoknak a megteremtése és fenntartása éppúgy beletartozik, mint a pszichológiai és szociális szükségességeké. Ezen sorok olvastán sokak előtt megelevenedhet az emberi igényrangsort prezentáló Maslow-féle piramis. E hierarchia legalsó szintjén az alapvető fiziológiai szükségletek helyezkednek el (olyanok, mint szomjúság, éhség), míg a legfelső szinten az önmegvalósítás iránti vágyat találhatjuk.
Emberi szükségleteink, igényeink
Az 1943-ban Abraham Maslow által napvilágot látott, azóta pedig közismertté vált pszichológiai elméletet számos területen alkalmazták (a közgazdaságtantól a sportig). Egyes értelmezők szerint, ha az egyén nem részesül kellő érzelmi biztonságban, nagy a valószínűsége annak, hogy egészséges társas kapcsolatok kiépítésére sem lesz képes.
Ezek pedig azt is eredményezhetik, hogy hiányozni fog a tehetség- és képességkibontásból építkező önmegvalósítás is a személyiségfejlődés repertoárjából. Mások (pl. Gellén László) az online szükségletkielégítés lehetőségeit is megvizsgálták a maslowi piramis mentén. Természetesen, mint minden teória, a Maslow nevétől elválaszthatatlan igényhierarchia is hordoz magában kérdőjeleket, hiányosságokat. Marton Árpád egyetemi oktató, író arra hívta fel a figyelmet, hogy jó néhány példa akad arra, amikor az alapvető szükségletek eltörpülnek a piramis csúcsán felellhető magasabb rendű kívánalmaktól (ide példaként hozza be Radnóti, Gerécz Attila, Faludi, Szolzsenyicin életművét).
Város és élet(minőség)
Az igények kielégítéséhez a városok szorosan kapcsolódnak. A (nagy)városok a gazdasági tevékenységek, a szellemi élet, a művészetek és az esztétikum, a kereskedelem és a termelékenység, a magasabb életszínvonal és a foglalkoztatás, az oktatás és innovációk középpontjaiként, az emberi fejlődés motorjaiként fontos helyhez jutottak.
Enyedi György (Földrajzi értesítő, 2002) a városok kulturális gazdaságára is kitér, ami egyfajta új gazdaságtípusként a legdinamikusabban erősödő elemnek tekinthető. Enyedi itt azt is hangsúlyozza, hogy ez a fajta gazdaság nem csupán tudásalapú, hanem a termékek egy részének kulturális szempontú fogyasztására is kiterjedő – lévén, hogy a kultúra nagy üzlet.
Nem beszélve arról, hogy a városok szolgálnak a világ népességének több mint 55 százalékának lakóhelyéül – a Resource Watch előrevetítése szerint pedig 2050-re további 2,4 milliárd emberrel bővülnek ezek az emberi településformák. Az adatvizualizációs platform megfogalmazása szerint a megannyi gazdasági lehetőséget és társadalmi tőkét jelentő városok fejlesztése kiemelkedően fontos mind az emberek, mind pedig a bolygó számára.
Fejlődés, de milyen formában?
A hagyományos modellek szerinti terjeszkedés és torlódás viszont nagy eséllyel vezet egyenlőtlenségekhez és a környezet további szennyeződéséhez, fenntarthatatlan állapotokhoz. Az, hogy emberközpontú és fenntartható megoldásokat láthassunk és tapasztalhassunk a városi élet és állapotok szempontjából, mindannyiunk számára kulcsfontosságú. Ez azonban több nézőpontból is globális kihívást jelent. A gyors urbanizáció hatásaként nehézségek léphetnek fel olyan szektorokban, mint a szolgáltatások, az infrastruktúra, a foglalkoztatás. További problémát jelenthet a minden ember számára megfizethető, megfelelő és biztonságos lakhatási igények kielégítése – különös tekintettel az ázsiai és afrikai térségekre.
Mindezek mellett pedig nem hagyhatók figyelmen kívül a higiénia, az energia és a tiszta víz terén fellépő dilemmák sem. Szomorú tény, hogy a fejlődő országok városlakóinak közel 70 százaléka számára már most kevésbé biztosítottak az olyan alapvető szolgáltatások, mint a tiszta víz és az áramszolgáltatás.
A városok hírhedt levegőminősége és magasabb hőmérséklete, amit túlnyomórészt a fokozott szennyezőanyag-kibocsátás, az elenyésző mennyiségű zöldfelület, az ipari termelés, a mesterséges felszínek (pl. a beton, térkő, aszfaltfelületek) eredményez ugyancsak problémaforrásként tartható számon. A Resource Watch adatai szerint a levegőszennyezettséghez (ami a világ első számú környezeti egészségügyi kockázatának minősül) valamilyen formában köthető halálesetek száma meghaladja az évi 7 milliót.
Amit a Magyar Bioetikai Szemle egyik szerzője a 2000-es évek elején megfogalmazott, ma is elgondolkodtató, tudniillik az, hogy a világban káosz helyett rend, rendezettség (kozmosz) alakulhatott ki, legfőképp az ember tudatos döntéseinek, megfontoltságának köszönhető. Az emberek által alkotott társadalmakban kizárólag addig beszélhetünk rendről, ameddig a benne élők készek a természet élettörvényeihez igazodó értékrend szerinti döntéseket hozni, illetve e szerint cselekedni. Nem véletlen, hogy az elmúlt években erőteljesebbé vált a (társadalmilag, ökológiailag és gazdaságilag) fenntartható növekedésről szóló diskurzus. Kovács Zoltán Ákos (Valóság, 2000) fontosnak tartja a szemléletváltást is, hiszen ahogy fogalmazott: világunk olyanná válik, amilyenné mi magunk formáljuk azt.
Mi tesz egy várost élhetővé, emberhez méltóvá?
Sokan nem vonják kétségbe, hogy egy kényelemszerető világban élünk, mely tele van tűzdelve gyorsaságot és hatékonyságot növelő praktikák egész sorával. A városok, ezen belül pedig a nagyvárosok folyamatos erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ezeket az igényeket kielégítsék. Éppen ezért viszonylag sűrűn kínálnak megfelelő városi infrastruktúrát, gyors közlekedési lehetőséget, bevásárlóközpontokat, lakóparkokat és nem kevés esetben luxusszolgáltatásokat is. A nagyvárosok is fel vannak vértezve a maguk speciális előnyeivel és hátrányaival, sokakat vonzó, másokat viszont taszító oldalaikkal. Ami tagadhatatlan: a civilizáció felemelkedésében kulcsszerepet töltöttek be (pl. írástudás, művészetek, kereskedelem, kultúra, technológiai találmányok stb.)
A MidWest.com szerzői a nagyvárosi előnyök között tartják számon a látókör-tágító aspektust, a széles gasztronómiai élménykínálatot, a különféle rendezvényeket, a nyüzsgő (éjszakai) életet, a szórakozási lehetőséget (pl. fesztiválok, koncertek, előadások, sportesemények és egyéb műsorok). Megemlítik a városon belüli utazást könnyítő tömegközlekedést (viszont sokan ellenvéleményezik ezt, forgalom-borzalomként hivatkozva a 21. századi városi közlekedésre); az általában magasabb fizetéseket (melyekhez viszont rögtön társul szegődik az egyik kontra érv, azaz az eleve magasabb városi megélhetőségi költségek); a jobb karrierlehetőségeket, valamint az egészségügyi ellátásokhoz való jobb hozzáférést. Az ellene érvek között megemlíthetők a fentiekben már tárgyalt légszennyezés, a zajszint (embertömeg, forgalom, zsúfoltság), a kisebb lakások, a parkolási nehézségek, a magasabb gépjármű-biztosítási díjak, valamint a magasabb bűnözési ráta.
A MassiveFoundation.org nonprofit szervezet, melynek víziója az, hogy bolygónkat a drámai éghajlatváltozástól és a globális felmelegedéstől a tudomány és az innovációk erejével mentsük végül meg, az intelligens és természetes várostervezésben hisz. Ebben alapvető kényelmi tényezőkként szerepelnek a levegőfertőtlenítés, a tiszta vízhez és megfizethető lakásokhoz való hozzájutás, ahogy a kikapcsolódást és töltődést segítő zöld sétányok, parkok egyaránt. Emellett az emberbarát, illetve emberhez méltó, ideális, modern városi élet kialakításához nélkülözhetetlennek tartják az olyan evidenciaként kezelt, ám a mindennapokban kevésbé vagy nehézkesen megvalósuló tényezőket, mint az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés, a megfelelő lakhatás, a színvonalas egészségügy és oktatás, a hatékony infrastruktúra, az alacsony bűnözési arány, a fenntarthatóság iránti általános elkötelezettség. Végül, ám a legkevésbé sem utolsó sorban olyan atmoszféra kialakítása, mely az egyén, a közösség és a környezet növekedését ugyancsak támogatni képes.
Ha további utazással kapcsolatos érdekességre vágytok, kattintsatok ide a többi cikkünkért!
Győrffy-Biró Melinda
Képek forrása: www.freepik.com
