A fizikai aktivitás fontosságára megannyi helyen hívják fel a figyelmünket. Nem csoda, hiszen több kutatás is született arról, hogy az ésszerűség határain belül, rendszeresen végzett testmozgásnak számos (a mentális és testi egészségre gyakorolt) pozitív hatása tapasztalható. Nézzük meg, hogy milyen előnyökkel számolhatunk olyankor, ha a család mindennapjainak szerves részévé emeljük a sportot!
A sport minden korban jelenlévő volt… Csak másképpen
A régmúlt időkben élő, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató eleink fülébe nem jutott el a napi legalább 30 perc mozgás szükséges az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés érdekében jellegű felhívás, mégis sportoltak. De hogyan is? Amy C. Evans (Study.com) szerint a fizikai aktivitás a civilizáció előtti időkben a túlélés záloga volt. Az akkori életkörülmények különösen megkívánták a vitalitást és annak megőrzését (futás, kúszás, ugrás, mászás, egyensúlyozás révén). A sporthoz való viszonyulás az idők folyamán nagy változásokon ment át. Az ókori világban (perzsák, egyiptomiak, babilóniaik, görögök és rómaiak idejében) a fizikai aktivitás a harci képességek fejlesztésére összpontosult, a csatára való felkészülés részét képezte.
A civilizáció fejlődésével a görögök és a rómaiak bevezették a versenysportokat (birkózás, dobószámok). A rómaiak esetében a katonai jellegű edzéstípusok kerültek előtérbe (vívás, lándzsázás, gerelyhajítás). Míg a kínai kultúrában kibontakozó tai chi a céltudatos, kecses, lassú és összpontosított mozdulatok gyakorlását helyezte előtérbe – jegyzi meg Evans. Az antikvitás neves orvosai, Hippokratész és Galénosz, már korukban felhívták a figyelmet a megfelelő mértékű testmozgásra, megjegyezvén, hogy a túlzott erőkifejtés káros lehet az egészségre. Az egészségmegőrzés érdekében végzett tudatos fizikai tevékenységeket az újabb kor hozta magával.
A sport kapcsolaterősítő mibenléte
Legyen szó egy családi kerékpározásról, természetjárásról vagy éppen egy kerti tollaslabdázásról, mindez vitathatatlanul az együtt töltött idő nagyszerű módjaként értékelhető. Nem beszélve arról, hogy közben javíthatjuk a szülő-gyermek kapcsolatot, valamint a testi és lelki egészséget egyaránt. Amennyiben a fizikai aktivitás és egyéb egészséges szokások természetes igénnyé formálódnak a család keretein belül, nagy eséllyel megelőzhetővé válnak olyan sokakat érintő egészségügyi állapotok, mint az elhízás, a szív- és cukorbetegségek, ugyanakkor a várható élettartam is meghosszabbítható.
Nincs olyan szülő, aki ne örülne annak, hogy a gyermeke inkább a közös mozgásos programokat választja a hosszú órákba nyúló – az alvási rutinokat, a mentális egészséget megzavaró – képernyőidőzés helyett. Az American Heart Association a hat évnél idősebb gyerekeknek napi legalább egy órát igénybe vevő mérsékelt vagy erőteljesebb fizikai tevékenység végzését javasolja (mindez segít megőrizni az egészséges testsúlyt, ahogy a szív, az agy és a test egészségét is).
További előnyként tartható számon a csapatmunka erősítése, a kommunikáció építése (lásd egy séta közbeni beszélgetés értékét), az egészséges szokások kialakulása, illetve azok megtartása. Ilyen esetekben a mozgás nem szükségként és követelményként tűnik fel, hanem igényként.
Lehetséges gátló tényező(k) a család sportolásában
Legtöbbünk életében az időbeosztás „mumusa” bolygathatja meg a sporttal kapcsolatos terveinket. Gyakran nem könnyű sportidőt ékelni a munkahely, iskola, otthoni teendők elvégzése közé, ám ilyenkor életbe léptethetjük a sok kicsi sokra megy nézetét. Egy nehéz nap után a család apraja-nagyja számára kellemes közös programként kínálkozhat egy beszélgetéssel, napi élménybeszámolóval egybekötött séta a parkban. Hétvégén pedig ideális alkalom kínálkozhat arra, hogy kipipáljunk néhány tanösvény-végigjárást a közös bakancslistánkról.
Ilyen alkalmakkal célba lehet venni példaként: a hosszú gyalogos függőhíddal, 13 állomással rendelkező, 5 km hosszú Gyadai tanösvényt; a Kis-Balaton egyik pompás, madárlesekkel teletűzdelt, 15 tematikus pontból álló, 2 km hosszú Búbos vöcsök tanösvényt – hogy csak néhányat ragadjunk ki a több száz (300-nál is több) tanösvény-sorból.
TIPP: Ha a családi aktív programok között élen jár a túrázás, avagy frissen került szóba ez az élményekben bővelkedő mozgásforma, úgy kedvcsináló és ihletadó gyanánt ugyancsak érdemes kézbe venni Dr. Nagy Balázs könyvét Magyarország túraútvonalai címmel. Az író túra-iránymutató könyvei között minden túratervező és -kedvelő család meglelheti a számára legoptimálisabb utakat, ösvényeket – legyen szó gyalogos- (lásd a Magyarország csodálatos túraútvonalai című könyvet), vagy kerékpártúrákról (lásd a Magyarország legszebb kerékpáros túraútvonalai című könyvet).
Ragadjunk ki néhány túratippet a geográfus, egyetemi oktató Dr. Nagy Balázs ajánlásaiból (a szerző tájvidékenként és tájegységenként javasol túrautakat). Példának okáért: a Soproni-hegységben a kör alakú bástyákkal rendelkező Taródi vár, a kora vaskori kelta település nyomait őrző Várhely, vagy éppen a Mithras-kultuszhoz köthető szentély, a Mithraeum meglátogatása is szóba jöhet. A Mecsekben kiragadásképpen a Máré-vár és a Csurgó-szikla érdemes a figyelmünkre (egyebek mellett, természetesen). Ezenfelül pedig testátmozgató, lélekfeltöltő szándékkal végigsétálhatjuk a Tihanyi-félsziget, a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, vagy éppen Börzsöny lélegzetelállító túraútvonalait.
Családi sport: Ahány ház, annyi sporttevékenység
A sportra elsősorban örömforrásként, nem pedig valamiféle cipelendő, muszáj-batyuként érdemes tekinteni, amit kénytelenek vagyunk elvégezni (ez utóbbi érzés és/vagy nézet igencsak kedvlohasztóvá formálhatja az amúgy élvezhető sporttevékenységek egész sorát). A jó hír az, hogy nincsenek megkötések, sőt, azt is mondhatnánk, hogy családja válogatja, hogy éppen milyen mozgásforma mellett teszik le a voksukat. További pozitívum a rugalmassági faktor jelenléte, hiszen kedv és igény szerint kóstolgathatók, változtathatók a különféle sportok (pl.: asztalitenisz, séta a szabadban, jóga, kézilabda, bowling, foci, íjászat, kosárlabda stb.)
Nem szükséges mindig útra kelni, hiszen amennyiben rendelkezünk kerttel, úgy adja magát a teendők sora; így, mondjuk a kertben végzett munka is válhat közös feladattá – mi több: élményforrássá. Aki kertészkedett már, az tudja, tapasztalta, hogy a friss levegőn végzett, alacsony/közepes intenzitású kertészkedés kiváló szorongás- és stresszoldó hatással bír. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ideális mindfulness gyakorlatként (tudatos jelenlét gyakorlásaként) is tekinthetünk erre a kedves tevékenységre. Mindemellett pedig egy ágyásgondozás, egy faültetés során gondoskodásra, természetbarát magatartásra nevelhetjük mind gyermekeinket, mind pedig önmagunkat.
Játék és sport a családban
A szülők zöme igyekszik olyan sporttevékenységeket előnyben részesíteni, melyek esetében minimális (lehetőség szerint inkább nulla) a sérülések szintje – mindeközben szem előtt tartva a korábban már tárgyalt kapcsolaterősítő, kötődés-elősegítő, pozitív élményt nyújtó összetevőket. E tekintetben érdemes kipróbálni olyan játékokat, melyek minden korosztály számára biztonságosak, élvezhetőek, illetve nem igényelnek nagyobb fizikai megterhelést – különösen, ha kisgyerekek és idősek/nagyszülők is részt vesznek ebben.
Szabadtér, friss levegő, labdás ügyességi játékok, és máris garantált a már-már gyermeknap-idéző jókedv. Izgalmas és érdekes pillanatokat generálhatunk (óriás) tollas labda, lengőtenisz és/vagy dobó-célzó játékokkal is. A nagyobbakkal már kipróbálhatjuk a kézilabdát, a kosárlabdát, a focit, a teniszt, illetve az asztaliteniszt. Sokan pedig nagy örömüket lelik a városnézéssel egybekötött hosszú (hétvégi) sétákban.
A jó példa ragadós
A Norwegian School of Sport Sciences kutatói, Ase Strandbu sportkutató és munkatársai, felfigyeltek a családi sportkultúra jelentőségére. Megfigyeléseik szerint ugyanis a sporthoz természetes egyszerűséggel kötődő családokban szocializálódó gyermekek felnőttként törekednek a sportkultúra folytonosságára, azaz továbbviszik ezt a szokást.
A BBC Bitesize oldalán arról tájékoztatták az olvasóközönséget, hogy a gyermekek leginkább azokban a sporttevékenységekben vesznek részt a legszívesebben, amelyben a szüleik – ezzel mintegy megerősítve, kibővítve az Ase Strandbu-féle sportkultúra-folyamatosság koncepcióját.
Sport a digitális korban
Napjainkban a képernyő előtt töltött idő a mindennapok részévé vált. A 2024-es statisztikák szerint (Explodin Topics) globális szinten, az emberek napi átlagosan 6 óra 40 percet töltenek a képernyők előtt. Tény, hogy ma már szinte elképzelni sem tudjuk az életünket internet nélkül, mely éppen úgy része a mindennapjainknak, mint az üzleti tevékenységeknek. Mint oly sok mindennek, az internetnek is vannak napos és árnyékos oldalai – pl.: hatalmas információforrás áll a rendelkezésünkre, ám nem minden információ tekinthető ugyanúgy megbízhatónak, hitelesnek. A hírek korábban soha nem látott gyorsasággal jutnak el hozzánk, ugyanakkor a negatív- és álhírek is burjánzanak, és a sort még hosszan folytathatnánk (az online ügyintézések, a kapcsolattartás, a tanfolyamok, az online tanulás és a szórakozás prói és kontrái figyelembe vételével).
Azonban a közösségi média szűrőjén keresztül megannyi podcast, (videós) élménybeszámoló és egyéb tartalom hirdeti a sport fontosságát az emberi életben. Sokan keresnek motivációt, tudást és egyéb fogódzókat ezeken a felületeken (pl.: különböző zárt vagy publikus online csoportokhoz, közösségekhez kapcsolódva juthatnak extra információkhoz, ösztönzésekhez).
Csak napi 30 perc mozgás is…
Már napi legalább fél órát igénybe vevő, mérsékelt intenzitású, rendszeresen végzett mozgás (pl.: séta) is pozitív hatással lehet a fizikai fittségünkre és a mentális egészségünkre. Dr. Pucsok József (a Komplementer Medicina egyik számában) arról számol be, hogy a rendszeres mozgásnak számos hatása van szervezetre, ugyanis: kedvezően befolyásolja a magas vérnyomást (hipertóniát), javítja a szívizom anyagcseréjét, a betegségmegelőző mibenléte pedig már széles körben ismert.
Hazai és külföldi kutatásokból ugyancsak fény derült már arra, hogy csökken a diabétesz, a koszorúér-betegség, az elhízás, valamint a korai elhalálozás kockázata is. Rendszeres, kiegyensúlyozott mozgás révén szabályozható a központi idegrendszer, és megnövekedhet az endokrin rendszer kapacitása. Továbbá a mozgás pozitív hatással van az immunrendszerre, javítja a szervezet oxigénellátását, serkenti a vérkeringést, valamint nagy szerepet vállal a stressztűrő-képesség fokozásában.
Például heti 3-5 alkalommal végzett gyaloglással – amit közösen, a család minden tagjával még felemelőbb végezni – jó eséllyel javítható az életminőség, a külső megjelenés (ezzel karöltve pedig az önbecsülés), valamint a közérzet.
Útravaló és gondolatébresztő gyanánt a pilates oktató Ron Fletcher gondolatait hozzuk, aki szerint: a mozgáshoz olyan módon érdemes közelíteni, akárcsak az élethez, mégpedig: örömmel, hálával és lelkesedéssel. Hogy miért éppen ilyenképpen? Erre adott válasza: „Mert a mozgás az élet, az élet pedig mozgás. Mindkettőtől azt kapod, amit beleteszel.”
Ha még több programajánlóra vagytok kíváncsiak, akkor kattintsatok ide!
Győrffy-Biró Melinda
Képek forrása: Freepik.com
