Mit mondanak a pszichológiai kutatások a születési sorrend hatásáról?
A történelem során a születési sorrend sok társadalomban intézményes szerepet kapott. A pszichológia azonban más kérdést helyez fókuszba: vajon az egyén személyiségére is hatással van?
Az öröklési joggal, az utódlási renddel és más társadalmi előnyökkel összefüggésben a születési sorrend – egyes értelmezések szerint – pszichológiai sajátosságokat is hordoz.
A pszichoterápiás munkássága révén nemzetközileg ismert pszichológus, az individuálpszichológia megalapozója, Alfred Adler születési sorrenddel kapcsolatos elmélete ma is élénk érdeklődésre tart számot. A 20. század elején ugyanis Adler azt a nézetet fogalmazta meg, hogy a születési sorrend nem csupán társadalmi státuszt jelöl, hanem a fejlődésre és a személyiség alakulására is hatással lehet.
1931-es érvelése szerint a „családi konstelláció” bizonyos mértékig előre jelezhető személyiségmintázatokat hozhat létre. Az elsőszülött gyermek például elveszíti addig osztatlan szülői figyelmét, amikor megszületik a következő testvér. Az osztrák individuálpszichológus arra a következtetésre jutott, hogy ez gyakran konzervativizmust és fokozott felelősségérzetet alakít ki az elsőként született testvérnél.
A második testvér versengőbbé válhat, míg a legfiatalabb gyermek esetében a túlzott védelem és engedékenység válhat jellemzővé.
Ma is érvényben van Adler testvérsorrend-nézete? Mi derül ki a modern kutatásokból?
Adler elmélete óta több tanulmány is kimutatta, hogy sok esetben található összefüggés a születési sorrend és az egyén olyan jellemzői között, mint például az iskolai végzettség, a szexualitás vagy a társas kapcsolatok. Az amerikai tudománytörténész és pszichológus, Frank Sulloway az Adler-féle testvérsorrend-elméletének modern szószólójaként vizsgálta meg a születési sorrend hatását a karrierre.
A Born to Rebel (Született lázadók) című művében maga is arra a következtetésre jutott, mint korábban Alfred Adler: a legidősebb testvérek inkább tekintélyelvűek, konzervatívak, lelkiismeretesek és dominánsak, míg a később született testvérekre általában jellemző a barátságosság, a tapasztalati nyitottság, a lázadó hajlam és a radikálisabb újítások iránti vágy. Továbbá azt is megfigyelte, hogy a testvérek versengenek egymással a szülők figyelmének elnyerése érdekében.
Sulloway történelmi példákon keresztül mutatta be, hogy a tudományos-társadalmi változások vezetői zömében nem elsőszülöttek voltak, kevésbé kötődtek a korábbi struktúrák és állapotok megőrzéséhez (köztük szerepel például Darwin is).
A PubMed 2015-ös kutatása szerint a születési sorrend nem feltétlenül a mélyen meghatározó személyiségjegyekre gyakorol erőteljes hatást, hanem elsősorban az iskolai végzettségre, valamint a kognitív képességekre. A kutatásokból kiderült, hogy jellemzően az elsőszülöttek körében sokkal magasabbak a tanulmányi eredmények és a lelkiismeretesség ̶ ezt az elsőszülöttek felé irányuló fokozottabb szülői figyelemmel magyarázták ̶ , mint a később születettekre, akik esetében a kreativitás és a kockázattűrő képesség bizonyult kiemelkedőnek. Fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy ezeket a hatásokat leginkább a környezet és a családi dinamika vezérli, és csak kisebb mértékben a genetika.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a születési sorrend bizonyos területeken ténylegesen kimutatható hatásokkal járhat együtt – például az oktatás vagy a kockázatvállalás területén.
A modern kutatásokból ugyanakkor körvonalazódik az a nézet is, mely kimondja: a személyiség alakulását sokkal inkább a családi környezet, a társadalmi közeg és az egyéni tapasztalatok formálják, mint a születési sorrend.
A születési sorrend tehát bizonyos élethelyzetekre valóban hatással lehet, ám az ember személyiségét végső soron jóval összetettebb tényezők formálják. A családi dinamika, a nevelési minták és az egyéni tapasztalatok együtt formálják ki azt az utat, amelyen mindannyian haladunk. Ebben a folyamatban a testvérsorrend inkább egy tényező a sok közül, amely az egyén fejlődésének kereteit alakíthatja, semmint egy kőbe vésett tétel.
gybm.
Képek forrása: www.freepik.com
