Ha Bécsre gondolunk, szinte lehetetlen, hogy ne jusson eszünkbe a lenyűgöző Schönbrunn kastély. A barokk stílusú épületegyüttes nemcsak a Habsburg-dinasztia egykori fényűző rezidenciája volt, hanem ma is Ausztria egyik legnépszerűbb látványossága. Évente több millió látogató keresi fel a kastély pompás termeit és a hozzá tartozó, hatalmas parkot, amely az UNESCO világörökség része. Schönbrunn különlegessége, hogy egyszerre idézi meg a császári pompát, a családi történeteket és a művészetek világát – mindezt úgy, hogy közben a modern látogató számára is tartogat izgalmas élményeket.
A Schönbrunn név születése és a kezdetek
A Schönbrunn története egészen a középkorig nyúlik vissza. A területet a 14. században még Katterburg néven ismerték, és hosszú időn át vidéki birtokként szolgált. A Habsburgok csak 1569-ben tettek szert rá, amikor II. Miksa császár megvásárolta, és saját udvari vadászterületévé alakította. Az uralkodó egzotikus állatokkal – például pávákkal – népesítette be a birtokot, és előszeretettel használta vadászatok helyszíneként is.
A kastély elnevezése egy különleges történethez kapcsolódik. A legenda szerint Mátyás császár 1612-ben egy vadászat közben felfedezett egy forrást a területen, és felkiáltott: „Micsoda szép forrás!” – németül „Welch schöner Brunn!”. Innen ered a Schönbrunn, vagyis a „szép forrás” név, amelyet azóta is őriz az épületegyüttes és a park.
Ekkoriban a helyszín még távol állt attól, hogy a Habsburgok fényűző nyári rezidenciájává váljon. Inkább egy kedvelt pihenőhely, vadászkastély és kert volt, amelyet évszázadok alatt alakítottak át a ma ismert barokk csodává.
Hogyan alakult ki a mai Schönbrunn? Az építkezések és átalakítások története
A mai Schönbrunn kastély helyén sokáig csupán egy kisebb vadászkastély állt. Az igazi változás a 17. század végén kezdődött, amikor I. Lipót császár grandiózus terveket szőtt a birtok jövőjéről. Az uralkodó szeretett volna egy olyan palotát emelni, amely fényében vetekedhetett volna Versailles-val.
A feladatot Johann Bernhard Fischer von Erlach kapta, aki egy hatalmas, szinte utópisztikus épületegyüttest álmodott ide. A nagyívű elképzelések végül anyagi okok miatt nem valósultak meg, így szerényebb vadászkastély kezdett épülni 1696-ban.
Az építkezés ütemét azonban nemcsak a pénzhiány lassította, hanem a történelem is. A spanyol örökösödési háború miatt 1705-ben teljesen leálltak a munkálatok, és a félkész kastély évtizedekig befejezetlen maradt.
Új lendületet Mária Terézia uralkodása hozott a 18. század közepén. A császárnő rajongott Schönbrunnért, és úgy döntött, nyári rezidenciáját fényűző udvari központtá alakíttatja. Nikolaus Pacassi építész vezetésével 1744 és 1765 között alakult át a kastély rokokó stílusban, ekkor épültek meg a pompás dísztermek és a jellegzetes homlokzat. A kert is különleges hangsúlyt kapott: férje, Lotharingiai Ferenc alapította meg a világ első állatkertjét 1752-ben, és szintén ebben az időszakban készült el a Neptun-kút és a Gloriette.
A 19. században újra fontos szerepet kapott Schönbrunn, hiszen I. Ferenc József már gyermekként itt nevelkedett, és élete utolsó napjait is a kastély falai között töltötte. Bár az ő idejében inkább belső átalakításokra került sor, mégis ekkor vált Schönbrunn a birodalmi élet egyik központjává.
A monarchia bukása után, 1918-tól az Osztrák Köztársaság vette át a kastély kezelését, és a gyönyörű termeket múzeummá alakította. A második világháború alatt bombatalálat érte, de az épületet hamarosan helyreállították. A 20. században pedig már nemcsak történelmi emlékhelyként, hanem diplomáciai események színhelyeként is szerepelt: 1961-ben itt találkozott John F. Kennedy és Nyikita Hruscsov.
Ma a Schönbrunn kastély és parkja a világ egyik legszebben megőrzött barokk rezidenciája, amely több száz éves átalakulásainak történetét őrzi minden termében és szoborral díszített sétányában.
Schönbrunn kastély híres termei, amelyeket kár lenne kihagyni
A Schönbrunn kastély termei a Habsburgok fényűző életének lenyűgöző emlékei. Bár az épület több mint 1400 helyiséget rejt, a látogatók számára körülbelül 40 van megnyitva, ezek közül viszont több igazi történelmi különlegesség.
A Nagy Galéria a kastély szíve. Ez a 40 méter hosszú és 10 méter széles terem kristálycsilláraival, aranyozott stukkóival és mennyezeti freskóival a barokk pompa tökéletes megtestesítője. Itt rendezték a bálokat, ünnepségeket, sőt az 1814–15-ös bécsi kongresszus üléseit is.
A Tükörterem talán még ennél is romantikusabb történetet őriz. Ebben a teremben lépett fel a hatéves Mozart a császári pár előtt – egy koncert, amely örökre beírta a kastély nevét a zenetörténetbe.
A kastély egyik legkülönlegesebb helyisége a Milliós szoba. Falait rózsafából készült burkolat borítja, amelyet ritka indiai és perzsa miniatúrák díszítenek. Nem véletlenül nevezik a világ egyik legszebb rokokó enteriőrjének.
Szintén említést érdemel a Vieux Laque szoba, amelyet Napóleon főhadiszállásként használt, amikor Bécset elfoglalta. A keleti lakkpanelek egzotikus hangulatot árasztanak, így a terem a Habsburgok és a világ távoli kultúrái közötti kapcsolatra is emlékeztet.
Végül a Kék Kínai Szalon is különleges helyet foglal el a kastély történetében. 1918-ban itt írta alá I. Károly császár azt a dokumentumot, amellyel lemondott a kormányzásról – ez a gesztus egyben a Habsburg Monarchia végét is jelentette.
Mária Terézia és Sisi nyomában
A Schönbrunn kastély igazi aranykorát Mária Terézia uralkodása idején élte. A császárnő különösen ragaszkodott ehhez a rezidenciához: itt zajlottak a legfontosabb udvari ünnepségek, állami fogadások, sőt, családi események is.
Mária Terézia nemcsak a fényűzésre helyezett hangsúlyt, hanem arra is, hogy a kastély a hatalom szimbóluma legyen. A nagy állami döntések és diplomáciai találkozók mellett itt zajlottak a család mindennapjai is, ahol 16 gyermekéből sokan nevelkedtek. A dísztermekben egyszerre volt jelen a szigorú államvezetés és a családias hangulat. Sok belső tér kialakításában maga a család is szerepet vállalt.
Száz évvel később Erzsébet császárné, vagyis Sisi, szintén fontos fejezetet írt Schönbrunn történetébe. Bár a bécsi udvar szigorú szabályait nehezen viselte, a kastélyban töltött idő különösen emlékezetes maradt.
Itt született meg gyermekei közül több is, és itt érezhette magát közelebb a természethez, amely mindig is menedéket jelentett számára. Férje, Ferenc József császár szintén szívéhez közelállónak tartotta Schönbrunnt – nem véletlen, hogy itt látta meg a napvilágot, és élete utolsó napjait is e falak között töltötte.
A kastély falai tehát nem csupán a barokk és rokokó pompa emlékei, hanem egykori lakóinak személyes történeteit is őrzik. A látogatók nemcsak a csillogást és a történelmet, hanem a Habsburg család mindennapjainak emberi oldalát is felfedezhetik Schönbrunn termeiben és kertjeiben.
A kastélypark kulisszatitkai
A Schönbrunn kastély nemcsak termeivel, hanem hatalmas kertjével is lenyűgözi a látogatókat. A több mint 200 hektáros park a francia barokk kertművészet mintája szerint épült, és máig őrzi szimmetrikus elrendezését, gazdag szobordíszítését és szökőkútjait. Minden sétány, minden virágágyás a császári pompát és a Habsburgok hatalmát hivatott hangsúlyozni.
A park legimpozánsabb része a Nagy parterre, ahol színes virágok, díszes szobrok és gondosan nyírt sövények között sétálhatunk. Innen nyílik a legszebb rálátás a kastély homlokzatára, amely szinte keretbe foglalja a panorámát.
Külön figyelmet érdemel a Neptun-kút, amely a tengeri isten alakjával és szoborcsoportjával uralja a kert tengelyét. Nem messze tőle található az Obeliszk-kút, amelyet egyiptomi mintára alakítottak ki, ám hieroglifái nem valódi írásjelek, hanem pusztán a fantázia szüleményei – így ötvözi a barokk színházias hatást a keleti egzotikummal.
A kastélypark azonban ennél is több titkot rejt. A látogatók kedvelt úti célja a domb tetején magasodó Gloriette, ahonnan bámulatos kilátás nyílik Bécsre és a kastélyra. A növénykedvelők számára igazi különlegesség a Pálmaház és a Sivatagi Ház, ahol egzotikus fajok között barangolhatnak. A családok számára pedig a labirintus és a Schönbrunni Állatkert jelent felejthetetlen programot – utóbbi a világ legrégebbi, ma is működő állatkertje. Az állatkert hangulatának bemutatására javasoljuk, ezt a videót nézd meg! Ha pedig koalákra és óriás pandákra vagy kíváncsi, akkor szintén ebbe az állatkertbe érdemes ellátogatni.
Az új élmények kedvelőinek pedig a virtuális valóság élmény kínál különleges időutazást a kastély múltjába.
Kiegészítő tippek a park felfedezéséhez:
- Nagy parterre és szobrok
- Neptun-kút és Obeliszk-kút
- Gloriette – a „korona” a dombtetőn, kilátással és kávézóval
- Pálmaház és Sivatagi Ház – egzotikus növényvilág Bécsben
- Labirintus – játékos élmény kicsiknek és nagyoknak
- Schönbrunni Állatkert – a világ legrégebbi állatkertje
- Virtuális időkapszula – VR-élmény a történelemről
Hasznos tudnivalók a látogatáshoz
A Schönbrunn kastély Ausztria leglátogatottabb nevezetessége, ezért érdemes előre megtervezni a belépést. A kastélypark egész évben ingyenesen látogatható, de a belső termekbe, az állatkertbe vagy a külön attrakciókba belépőjegyet kell váltani.
Belépők és túrák
A kastély bejárására többféle lehetőség van. Az Imperial Tour rövidebb útvonal, amely 22 termet mutat be – köztük Ferenc József és Sisi lakosztályait. A hosszabb, Grand Tour már 44 helyiségen vezet végig, Mária Terézia pompás termeit is beleértve. Mindkét jegyhez audioguide vagy nyomtatott útikalauz jár.
- Imperial Tour: kb. 27 EUR/felnőtt, 19 EUR/gyerek
- Grand Tour: kb. 32 EUR/felnőtt, 23 EUR/gyerek
Nyitvatartás
- Kastély: november–március 8:30–17:00, április–június és szeptember–október 8:30–17:30, július–augusztus 8:30–18:00
- Kastélypark: egész évben nyitva, télen 17:30-ig, nyáron akár 21:00 óráig
- A különálló látnivalóknak (állatkert, Pálmaház, Hintómúzeum) eltérő nyitvatartásuk van, érdemes indulás előtt ellenőrizni a hivatalos oldalon.
Megközelítés
A belvárosból legegyszerűbben a zöld U4-es metróval érhetjük el a Schönbrunn megállótól pár perces sétával. Emellett a 10-es és 60-as villamos, illetve a 10A busz is megáll a kastély közelében.
Autóval érkezőknek a közeli Parkplatz Schönbrunn Wien parkoló áll rendelkezésre, óránként kb. 4,5 euró díjjal.
Tipp: Schönbrunn rendkívül népszerű, így a hosszú sorok elkerülése érdekében érdemes a jegyeket előre online megvásárolni. Így nemcsak időt takaríthatsz meg, hanem garantált belépést is kapsz a kívánt időpontra.
10+1 érdekesség Schönbrunnról
- 1441 szoba: A kastélyban ennyi helyiség található, de a látogatók „csak” kb. 45-öt nézhetnek meg.
- Mozart fellépése: A hatéves csodagyerek a Tükörteremben adott koncertet Mária Teréziának.
- Milliós szoba: Az egyik legértékesebb rokokó enteriőr a világon, rózsafa burkolattal és indiai–perzsa miniatúrákkal.
- Napóleon főhadiszállása: 1805-ben és 1809-ben Schönbrunnból irányította Bécs elfoglalását.
- A Habsburg Monarchia vége: 1918-ban I. Károly a Kék Kínai Szalonban mondott le a kormányzásról. Magyar királyként is az utolsó volt. IV. Károlyként.
- Világörökség része: 1996 óta az UNESCO listáján szerepel, mint Európa egyik legszebb barokk épületegyüttese.
- A világ első állatkertje: Lotharingiai Ferenc alapította 1752-ben a Schönbrunni Állatkertet, amely ma is működik.
- Ferenc József születése és halála: Az uralkodó itt látta meg a napvilágot 1830-ban, és itt hunyt el 1916-ban.
- Diplomáciai színhely: 1961-ben itt találkozott John F. Kennedy és Nyikita Hruscsov.
- Híres koncerthelyszín: A Bécsi Filharmonikusok minden évben itt tartják Nyáréji Koncertjüket a kastély parkjában.
+1: A Schönbrunn név egy forráshoz kapcsolódik, ahogy cikkünk elején már írtuk – a legenda szerint Mátyás császár egy vadászat közben felfedezte a vizet, és felkiáltott: „Micsoda szép forrás!”. Innen ered a kastély elnevezése.
Gyakran Ismételt Kérdések a Schönbrunn kastélyról
Mikor érdemes ellátogatni a Schönbrunn kastélyba?
A kastély egész évben látogatható, de a park legszebb tavasztól őszig, amikor virágba borulnak a parterrek. Nyáron viszont nagyobb a tömeg, így a kora reggeli órák ajánlottak.
Mennyibe kerül a belépő a kastélyba?
Az Imperial Tour jegy kb. 27 euró, a Grand Tour 32 euró. Gyerekeknek kedvezményes árú belépő kapható, a kastélypark pedig ingyenes.
Lehet előre jegyet vásárolni?
Igen, sőt kifejezetten ajánlott online jegyet venni, mert a Schönbrunn Ausztria leglátogatottabb nevezetessége, és gyakran hosszú sorok alakulnak ki.
Hogyan lehet eljutni Schönbrunnba a belvárosból?
A legegyszerűbb az U4-es metróval utazni a Schönbrunn megállóig. Emellett villamosok (10, 60) és a 10A busz is megállnak a kastély közelében.
Mennyi időt érdemes rászánni a látogatásra?
A kastély belső termeinek bejárása kb. 1,5–2 órát vesz igénybe, a park felfedezésével együtt akár fél napot is érdemes tervezni.
Fotózni lehet a kastélyban?
Legtöbb helyen vaku nélkül lehet fotózni.
Van-e program gyerekeknek?
Igen, a kastélyban Gyerekmúzeum működik, ahol a kicsik játékos formában ismerkedhetnek a császári mindennapokkal. A labirintus és az állatkert szintén családi kedvenc.
Schönbrunn: egy bécsi nap fénypontja
A Schönbrunn kastély nem csupán egy épület, hanem egy egész történelmi világ, amelyben a Habsburgok mindennapjai, a barokk művészet pompája és a családi legendák egyszerre kelnek életre. Akár a császári termekben sétálsz, akár a parkban pihensz meg, minden pillanat azt az érzést adja, mintha visszarepülnél a történelembe.
Ha pedig Bécs, az egyik legélhetőbb város, felé veszed az irányt, érdemes a kastélyt összekapcsolni más élményekkel is. Az adventi időszakban például kihagyhatatlan a bécsi adventi vásárok, de írtunk már cikket a császári sírboltról is.
Ha pedig eldöntötted a célpontot, akkor utazás esetén javasoljuk, hogy egy fogászatot is látogass meg, hogy ne külföldön érjenek meglepetések!
Támogatott tartalom – Hirdetés (X)
Képek forrása: saját felvételek és freepik.com
