Internetes barangolásaink során egyre gyakrabban bukkanunk a „hard” és „soft” skillek kifejezésekre. De vajon mit rejtenek ezek a „kemény” és „puha” címkék? Miközben a kemény készségek konkrét szakmai tudásformák, a puha készségek épp azt az emberi minőséget jelentik, amely bármely élethelyzetben, munkahelyen vagy emberi kapcsolatban kulcsfontosságúvá válhat.
Kemény és puha készségek – Így különböznek
A „kemény” készségek (hard skills) a kézzel fogható, tanulható szakmai tudást fedik le. Ilyen például az informatika (programozás, webfejlesztés, adatbázis-kezelés), az egészségügy, a jog, a mérnöki munka vagy akár az ácsmesterség területén megszerzett ismeretanyag. Ezeket gyakran vizsgák, tanúsítványok, diplomák igazolják.
Ezzel szemben a „puha” készségek (soft skills) nem egy konkrét szakmához kötődnek. Ide tartoznak például:
- a csapatmunka,
- az empátia,
- a kreativitás,
- a problémamegoldás,
- a kommunikáció,
- a rugalmasság és alkalmazkodóképesség.
Ezek a kompetenciák mindenhol jelen vannak – akár egy szakápoló, akár egy séf, egy informatikus, vagy éppen egy projektmenedzser munkáját nézzük.
A puha készségek fejleszthetők!
A jó hír az, hogy mind a kemény, mind a puha készségek tanulhatók és fejleszthetők.
A kemény készségek bővítése célirányos tanulással (tanfolyamok, képzések, diplomák) történik. A puha készségek pedig szintén nem maradnak a „veleszületett” adottságok szintjén.
Gyakorlás, önreflexió, és adott esetben szakmai csoportok (például a Toastmasters International programja) segítségével bárki javíthat kommunikációs, szervezési, problémamegoldó vagy épp kreatív képességein.
Nem az számít, hogy ki milyen alapkészségekkel indult – sokkal inkább az, hogy mennyire hajlandó azokat finomítani.
Miért fontosabbak, mint valaha?
Az Open Research Europe kutatása szerint a jövő munkaerőpiacán a puha készségek fontossága folyamatosan nő. Egyre több cég helyezi előtérbe a jelentkezők személyes készségeit:
- Milyen gyorsan tud alkalmazkodni változó helyzetekhez?
- Hogyan működik együtt másokkal?
- Milyen a problémamegoldó attitűdje?
- Képes-e konstruktív visszajelzést adni és fogadni?
Az élettartamok hosszabbodása, a globális változások, a munka automatizálódása mind olyan kihívások, melyekre a puha készségek jelentik a leghatékonyabb választ.
A gépek nem tudnak empatikusak lenni
A Forbes egyik tanulmánya rávilágít arra, hogy a robotok és algoritmusok képesek gyorsabban számolni, pontosabban adatot kezelni, viszont nem tudnak együttérezni, motiválni, vagy épp kreatívan konfliktust kezelni.
Ez az oka annak, hogy a puha készségek iránti kereslet drámaian megugrott:
– a Deloitte előrejelzése szerint 2030-ra a munkahelyek kétharmadában elsődleges követelmény lesz az érzelmi intelligencia és a szociális készségek megléte.
– egy-egy jól fejlesztett puha készség akár 90 ezer dollárnyi extra profithoz is hozzájárulhat céges szinten.
Az empátia korunk új aranyvalutájává lett
Érdekes trend, hogy mára az empátia, a figyelem, a szociális érzékenység már nemcsak plusz pont egy önéletrajzban, hanem valódi alapkészség.
A FlexTeam és a CXO vezetője, Yolanda Lau például minden új jelentkező esetében kifejezetten keresi az olyan jeleket, amelyekből az érzelmi intelligencia szintjére következtethet (pl. jótékonyságban való részvétel, önkéntesség).
A kollégák közötti jó kapcsolat, a csapaton belüli egymásra hangolódás, vagy akár az ügyféllel való hatékony kommunikáció ma már éppúgy versenyelőnyt jelent, mint bármilyen diploma vagy tanúsítvány.
A puha készségek jövőt formálnak
Ahogy egyre inkább az emberi kapcsolatok, a kreativitás és az empátia kerülnek a középpontba a technológia-vezérelt világunkban, úgy válik világossá, hogy a puha készségek nemcsak a karrierünk, hanem a boldogulásunk zálogai is.
Fejleszthetők. Szükségesek. És: nélkülözhetetlenek.
Mert lehet, hogy egy mesterséges intelligencia gyorsabban számol nálunk, de őszintén, ki akarna egy robotra mosolyogni reggelente az irodában?
gybm.
Képek forrása: Freepik.com
