Illat, amely egyszerre csábít és ébreszt. Korty, amelyben évszázadok kultúrája és tudományos kutatások eredményei találkoznak. A kávé egyszerre öröm és felelősség, múzsa és mindennapi rutin. De vajon valóban ördögi ital, vagy inkább isteni fluidumként érdemes rátekintenünk? Nézzük meg közelebbről!
Az ezerarcú ital
A kávé tagadhatatlanul „belefőzte” magát mindennapjainkba; egyszerre rituálé és apró gyönyör, amely hol az én-idő, hol a mi-idő ürügyévé formálódik. Nem pusztán ital, hanem illatokba burkolt aromaterápia, amely idegsejt-simogatóan kúszik be a reggelekbe. Van, aki hosszú évek próbálkozása után találja meg a számára legkedvesebb fajtát, mások kacér kíváncsisággal kóstolják végig a kávé kimeríthetetlen, mondhatni kikortyolhatatlan palettáját. Nem csoda hát, hogy naponta közel egymilliárdan kortyolnak belőle világszerte.
Egy frappáns adat szerint a kávé az olaj után a második legtöbbet használt alapanyag, és a víz után a második legnépszerűbb ital. Gazdasági ereje mellett társadalmi jelentősége is folyamatosan nő: például az Egyesült Királyságban az elmúlt évtizedben megduplázódott a kávéházak száma, és a speciality kávék terjedése egyértelművé teszi, hogy a kávé kultusza messze túlmutat a brit szigeteken.
Azonban sok kávéimádóban vissza-visszatérően ott motoszkál a kérdés: vajon egészségesnek nevezhető-e ez az aromás szenvedély?
Egészség és mérték
A Healthline.com és a Mayo Clinic szakértői által összegzett kutatások szerint a válasz egy óvatos, de biztató igen. Úgy tűnik, hogy a mérsékelt kávéfogyasztás nemcsak biztonságos, hanem összefüggésbe hozható az alacsonyabb halálozási kockázattal. Az eredményekből kiderült, hogy a koffein képes növelni az éberséget, fokozni a teljesítményt és javítani a hangulatot. Emellett csökkentheti a Parkinson- és Alzheimer-kór, a 2-es típusú diabétesz, egyes májbetegségek, valamint bizonyos daganatok előfordulásának kockázatát. Más vizsgálatok pedig kapcsolatot mutattak ki a zsíranyagcserével és a bélflórával, ami alacsonyabb testzsírszázalékkal járhat. Kiderült továbbá, hogy napi három-öt csésze mérsékelheti a szívbetegségek és a stroke kockázatát. És mintha mindez nem lenne elég, a koffein a sportteljesítményt is fokozhatja.
A történetnek azonban van árnyoldala is: a túlzott koffeinbevitel szorongást, fejfájást, gyomorégést, szapora szívverést és sárga fogakat okozhat. A szűretlen kávé kissé emelheti a koleszterinszintet, és öt csésze felett a csontsűrűség is csökkenhet egyes nőknél. A várandósok és szoptató nők számára a napi biztonságos mennyiség legfeljebb egy nagyobb csészének felel meg. Végső soron tehát a kávé egyszerre öröm és felelősség: a mérték itt is aranyat ér.
Kávé és kultúra
A kávé mindig is több volt egyszerű italnál: társadalomtörténeti kulissza, ahol a közösségi élet, a gondolatcsere és az alkotói magány paradoxona találkozik. Az oszmán birodalom kávéházaiból indult hosszú útjára, Bécsben szellemi műhely vált belőle, majd a modern magyar irodalom is ezekben a különleges atmoszférájú és jelentőségű terekben kapott lendületet. Nem csoda hát, hogy írók és filozófusok múzsát láttak benne. VIII. Kelemen pápa állítólag úgy vélekedett, hogy az „ördög itala” olyan jó, hogy nem tiltani kellene, hanem egyenesen megkeresztelni. Nem beszélve arról, hogy Balzac koffeinmániás tempója vagy Kierkegaard cukorral átitatott kávéja egyaránt a legendák részévé vált.
Kortárs történetek csészében
Ahogyan régen a kávéházak a szellemi pezsgés színhelyei voltak, úgy ma is irodalmi történetek sarokkövei. Nyáry Krisztián 2024-ben megjelent Itt kávéztak ők című kötete azt mutatja meg, hogyan formálták ezek a helyek a magyar irodalom arculatát, és milyen örökséget hagytak ránk egy korszak lezárulta után. A kortárs romantikus irodalomban Julie Haworth regényei inkább a kávézó otthonos, gyógyító hangulatát állítják középpontba, ahol egy újrakezdés vagy szerelem bontakozhat ki a gőzölgő csészék árnyékában. John P. Strelecky Miért kávézója pedig a modern ember létezésválságaira reflektál: a csésze mellől feltett nagy kérdései – „miért vagy itt, félsz-e a haláltól, elégedett vagy-e az életeddel” – azt sugallják, hogy a kávé nemcsak testet, hanem lelket is ébreszthet. Az irodalmi kávélistát persze a végtelenségig lehetne folytatni.
Kettős élet – slow living és rohanás
Ma a kávé kettős életet él: a slow living szimbóluma, amikor a reggeli csészéhez időt is adunk magunknak, ugyanakkor a rohanó városi lét kelléke is, amely papírpohárban kísér a metró felé. És talán épp ez a paradoxon adja a legnagyobb erejét: képes illeszkedni a modern ember zaklatott ritmusához, miközben megőriz valamit abból a szellemi és kulturális örökségből, amelyet évszázadok alatt hordozott.
Így talán nem túlzás kijelenteni, hogy a kávé egyszerre őrzi a múlt kávéházi örökségét és simul bele a jelen zaklatott ritmusába. És éppen ez a kettősség adja örök varázsát.
Egy extra tanács a végére: Ha mégis túlzásokba estél, és sárgák a fogaid, ajánljuk figyelmedbe a Liget-Dent Fogászatot vagy a SZÉ-Dent Fogászatot!
gybm.
Támogatott tartalom – Hirdetés (X)
Képek forrása: Freepik.com
