A legtöbb szülő vágya az, hogy gyermekei jelene, jövője boldog, kiegyensúlyozott, biztonságos legyen, hogy életük teljes értékűnek legyen mondható. Attól a pillanattól kezdődően, hogy a karunkra vesszük gyermekeinket a szülőségre misszióként tekintünk, átformálódnak addigi értékeink, és időnk tetemes részét e különleges szerep köré rendezzük. Már e nemes küldetés első pillanataiban észrevételezzük, hogy az új feladatkörrel járó természetes kíváncsiság, izgatottság és tettvágy mellé szegül egy érzés, amit nem minden esetben tudunk körvonalazni. Idővel felismerjük ebben a szülői aggodalom mibenlétét, ami egyfajta hívatlan vendégként vissza-visszatér életünkbe, mindennapjainkba. Mindezektől a speciális aggodalmaktól elválaszthatatlan gyermekeink jövőbeli foglalkozásának (melyre sokkal inkább szeretünk hivatásként tekinteni) kérdése.
Egy kis múltidézés a munka világából
Felmenőink múltidéző meséléseiből már hallhattuk, hogy az ő munkaerőpiacra lépésük előtti fázisban milyen szakmák minősültek trendinek (pl.: fiúk körében az autószerelői, a lányokéban pedig a kozmetikusi dívott; ugyanakkor vannak olyan „örökzöldnek” méltán nevezhető karrierutak, melyek úgy fest, nem vásnak el az idők folyamán – ilyennek mondható: az ügyvédi, az orvosi, vagy éppen a mérnöki pálya).
Jelen kor fiataljai felé megesik, hogy korábban szegeződik a „tudod-e már, hogy mi leszel, ha nagy leszel?” kérdése, és bár kétségkívül kijelenthető, hogy a lehetőségek igen széles skálán mozognak, mégis sok esetben bizonytalanság övezi a pályaválasztás ügyét. Sőt, az is viszonylag sűrűn előfordul, hogy végül nem a szakképzettségnek megfelelő munkakörben teljesedik ki valaki, nem ezen a szakterületen leli meg a helyét.
Mindazok, akik a (cél) tudatosság szellemében viszonyulnak a majdani foglalkozásukhoz, precízen kidolgozott stratégiával, reális ütemtervvel, kellő motivációval és kitartással a birtokukban lépcsőfokonként haladnak előre. Sokan ezen elszánt karrierharcosok körében napi rendszerességgel kézbe veszik a listájukat, melynek illusztrált (a vizualizációt és a vonzás törvényét (elő)segítendő) változata a szobájuk falára illesztve tölti motiváció-tarsolyukat, kitartás-tartályukat. Mivel a meglepetésekben nem lelik örömüket, nehezebb periódusukban előfordul, hogy vésztartalék-terveket is kovácsolnak. A másik oldalon fellelhetjük azokat a kevésbé stratégia-orientált, ám nem feltétlenül a „majd csak lesz valahogy” nézetet vallókat, akiket gyakorta leng körül valamiféle megmagyarázhatatlan nyugalom. Természetesen e sarkítások a valóságban nem fekete-fehéren érvényesülnek egy-egy ember életében, hiszen nem csak és kizárólag Pató Pálok, Fekete Péterek és Szerencsés Jánosok jutnak helyhez a foglalkoztatottak tarka birodalmában.
Korábban is érdekelte az embereket, hogy milyen új szakmák jelennek meg a jövőben. Az 1958-as év jövőbe tekintői példaként a titokzatos tengermélyt kutató geológusokat, a betegség-megelőzésre összpontosító orvosokat: profilaktákat, meteoritvadászokat, moszat- és algakutatásra specializálódott algológusokat, valamint gyors számítógépekkel dolgozó programozókat „jövendöltek”/vetítettek előre.
Ma már nagy számmal találkozhatunk olyan foglalkozásokkal, melyek tíz-húsz évvel ezelőtt még nem is léteztek – legfeljebb az akkori prospektivisták kutatásaiban, illetve a tudományos-fantasztikus művekben. Carl Frey az Oxfordi Egyetem mesterséges intelligencia professzora, közgazdász a BBC Bitesize Parents Toolkittel együttműködve megvizsgálta, hogy milyen újszerű szakmákban helyezkedhetnek (2040-ig) a gyermekeink. A kutatás számos szülő azon aggodalmára is válaszokat keresett, hogy a ma gyermekeinek milyen készségekre van/lesz szükségük ahhoz, hogy jó eséllyel elhelyezkedhessenek a jövőbeli munkapiacon.

A jövő munkahelyei a futuristák szerint
Korunk futuristái (vagyis olyan szakemberek, akik a jövővel kapcsolatos lehetőségek szisztematikus feltárására törekednek) szerint a jövőben különösen fontossá válnak az olyan készségek, mint a logikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás, kiváló kommunikáció. Továbbá az üzleti tudatosság, a kezdeményezés (vagyis a szervezett és céltudatos megmozdulás), a vezetői kompetenciák (pl.: karizma, nyitottság, határozottság), önmenedzsment, csapatmunka, stratégiai szemlélet, pozitív beállítottság, rugalmasság, empátia. A (jövőbeli) munkahelyi helytálláshoz, boldoguláshoz szükséges skillek, azaz készségek között toplistásnak nevezhető még: az analitikai (elemző) gondolkodás, a kíváncsiság, az agilitás, a lifelong learning (egész életen át tartó tanulás) igénye.
Az úttörő munkák sorában helyhez jut: a megújulóenergia-kutató, ugyanis nagy elmozdulás várható az új energiaellátás irányába. A becslések szerint 2050-re megnövekedik a szél- és napenergia-felhasználás iránti igény. Ugyanakkor a professzor azt sem feledte megjegyezni, hogy az energetikai átállás érdekében tetemes beruházásra, jelentős anyagi ráfordításra lesz szükség.
Az építőiparban is számíthatunk innovációkkal egybekötött szakmákra, ahol a tervezők és a fejlesztők egy virtuális valóság szemüveggel léphetnek be egy metaverzumba. A világ minden tájáról egy virtuális „kerekasztal” köré gyülekező tervezők, fejlesztők 3 D-s avatárjai (azaz személyük virtuális változatai) együttműködve brainstormingolnak (ötletelnek). Frey szerint az iskolákban várhatóan felértékelődnek az infokommunikációs technológiára (IKT) építkező tantárgyak (pl.: a matematika és a természettudomány). Tíz éven belül olyan munkákról beszélhetünk, mint a kiterjesztett valóság építők, alternatív valuta bankárok, építészeti innovátorok, avatárkapcsolati menedzserek.
Mire számíthatunk az elkövetkező öt évben?
A Világgazdasági Fórum előrevetítései szerint az elkövetkező fél évtizedben mintegy 170 millió munkahely jön létre. Ezt a hihetetlen ugrást elsősorban a globális marketingtrendek, a gyors technológiai fejlődés, valamint a gazdasági és demográfiai változások szólítják életre. Erre a kutatási eredményre ezer prominens munkaadót kérdeztek meg. Ezen belül pedig igen gyors növekedést mutatnak a mesterséges intelligencia által vezérelt olyan szerepkörök, mint a FinTech specialisták, a Big Data mérnökök és elemzők, a gépi tanulás specialisták.
Talán sokan nem lepődnek meg, azon a kijelentésen, mely szerint a mezőgazdasági dolgozók (a farmworker szektor) listavezetők a jövőbeli munkahelyek tekintetében. A szakemberek szerint ugyanis széles körben ismertté, egyúttal elismertté válnak a „zöld” átállási trendek képviselői, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésén dolgozók, valamint az éghajlati válságra irányuló erőfeszítések egyaránt. A Fórum kutatásai szerint az élelmiszer-feldolgozók, a szoftverfejlesztők, az ápolók, a szociális munkások, valamint a tanácsadói állások is a legnagyobb ütemben növekvő állások közé sorolódnak. Ezek közül néhányat a demográfiai folyamatokkal, valamint a munkaképes korú népesség elöregedésével magyarázhatunk.
Az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (European Centre for Development of Vocational Training – CEDEFOP) vizsgálatai szerint elmondható, hogy a szakképzettség iránti kereslet jelentősen növekedni fog. Fontosnak tartják, hogy nagyobb hangsúly kerüljön a tanulásra, továbbképzésre irányuló programokra. A jelenlegi munkaadók számítanak arra, hogy öt éven belül a munkaerőpiacon szükséges alapvető készségek 39%-a pozitív irányba változik (különösen a 2023-as év 44%-os készségvisszaesését szem előtt tartva). A szakemberek azt is fontosnak tartják, hogy a vállalatok időben jelezzék és kezeljék a jövőbeli készségigényeiket. Jeff Maggioncalda, az online kurzusokat ajánló, oktató technológiai cég: a Coursera vezérigazgatója a Világgazdasági Fórum közzétételére hivatkozva megjegyezte:
A pozitív üzleti átalakulások egyik kardinális gátló tényezője (továbbra is) a szakképzettség hiánya. Ennek kiegyensúlyozása érdekében a munkaadók 80%-a már tervezi dolgozóinak AI (mesterséges intelligencia) képzésben való részesítését, egy részük pedig olyan alkalmazottakra tart igényt, akik már rendelkeznek AI-készségekkel.
A jövő szakmái AI-szempontól
Az online tanulással karöltve az egyéni tanulói alapkészségek fejlesztésének fontossága is várhatóan felerősödik. Ennek keretében pedig a vállalkozások által szponzorált tanulóktól leginkább olyan tudás elsajátítását várják, melyek biztosítják az azonnali munkahelyi termelékenység-növekedést (pl.: AI-eszközök, Excel-hatékonyság, új alkalmazások fejlesztése stb.) – fűzte hozzá Maggioncalda.
A stratégiai és vezetési tanácsadó cég, a McKinsey&Company rávilágít arra, hogy az automatizálás és az AI gyors fejlődésének korszakában előreláthatólag (2030-ig) egy sor korábbi/mai munkahely megszűnik, és a helyükbe újak lépnek. A világátrendező COVID-19 óta a szervezetek majd 90%-a fontosnak tartotta a hibrid munkamodell bevezetését (ez a felállás biztosította azt a munkavállalók számára, hogy a munkaidejük egy részében kívülről végezzék el feladataikat). A McKinsey elemzéseiből megtudjuk, hogy növekszik a magasan képzett munkavállalók iránti kereslet – kiemelten az egészségügyben és a STEM-hez (vagyis a tudományos-technológiai ágak, pl.: a mérnök, természettudós) kapcsolódó szakmákban. Ezzel párhuzamosan pedig csökkenés mutatkozhat olyan foglalkozások iránt, mint az irodai dolgozók, ügyfélszolgálati képviselők, termelésben dolgozók.
Mindemellett arra is rámutattak, hogy a fenntartható fejlődés érdekében nélkülözhetetlenek, és a korábbiakhoz képest rendkívüli módon felértékeltek lesznek a „zöld” szakmák – hozzáfűzhető, hogy ezek a törekvések már az elkövetkező öt éven belül esedékessé válhatnak. Hogy miért van erre szükség a munkaerőpiacon? Nem mondunk újat azzal, hogy bolygónk erőforrásai végesek. Ez utóbbi kapcsán eszünkbe juthat Kun Ádám evolúcióbiológus és ökológus azon figyelemre méltó kijelentése, mely szerint: „Egy véges világban nem lehet végtelenül növekedni, mert annak az emberiség issza meg a levét”. Erről bővebben itt olvashatunk.
Mivel a jövő generációira is gondolnunk szükséges, elengedhetetlen, hogy az élet megannyi területén történjenek – a fenntartható célt szolgáló – előrelépések. Ez az igény (sőt, szükségszerűség) a foglalkoztatások szintjén is változásokat indukál, így nem meglepő, ha a (közel)jövőben szintet dobbantanak a „zöld” jelzővel ellátott szakmák – ezek olyan munkakörök, melyek mindegyike magába foglalja a környezetvédelmet, valamint támogatja a fenntartható fejlődés elősegítését (beleértve a hulladékgazdálkodást, az energiatakarékossági terveket, az ökológiai lábnyom minimalizálását stb.)

Várhatóan felértékelődnek a „zöld” foglalkozások
Már néhány évvel ezelőtt (2017-ben) a zöld foglalkozások aránya elérte a 0,7 %-ot a teljes gazdaságon belül. A leglátványosabb előrelépést olyan területek hozták, mint a napenergia, a biomassza, a szélenergia. Nagy a valószínűsége annak, hogy a környezettudatos munkakörök keretében is lesznek nagyobb érdeklődésnek örvendő, sokakat megmozgató szakmák – ilyen lehet példaként a zöld mérnök, az áramfogyasztás-tesztelő, a hatékony vízfelhasználási megoldásokat kereső vízlábnyom-menedzser. Megemlítést érdemelnek még a virtuális egészségügyi munkatársak, a zöldtető- és zöldfal-kertészek (akik a légszennyezés csökkentéséért, valamint az élhetőbb városi élettérért dolgoznak).
Joe McKendrick a Forbes hasábjain jegyezte meg, hogy a futuristák zöme pozitívan értékeli az AI jövőbeli munkahelyekre gyakorolt hatását. A prospektivisták meglátása szerint a mesterséges intelligencia által kiváltott változások elkerülhetetlenek, így a legkevésbé sem hagyhatók figyelmen kívül. Többségük viszont úgy véli, hogy egy seregnyi új, egyúttal remek lehetőség tárul elénk, melyek révén kiküszöbölhetővé válhatnak olyan problémák is, mint a mérgező munkahelyek, valamint a kényszermunkák. Az AI-szempontból optimista szemléletű szakemberek meggyőződése, hogy ennek köszönhetően jelentősen javulni fognak a munkatapasztalatok, valamint nagy eséllyel bevezethetővé válik a sokak által hőn vágyott rövidebb munkahét is. Továbbá beszélnek AI-terapeutákról, gördülékenyebb karrierekről, megnövekedett távmunka-lehetőségről egyaránt.
Természetesen AI-téren sem minden színig tejföl (még a futuristák szerint sem), hiszen komoly fennakadásokra számítanak olyan területeken, mint például a jelenlegi oktatási rendszer, amit szinte teljes egészében át kell(ene) alakítani.
Néhányan – köztük példaként Gayemarie Brown a Perkins Acces tanácsadója és gyakorlatvezetője – úgy vélik, hogy a jövőben valószínűleg jóval korábban, jóval fiatalabb korban el kell kezdeni a szakmai gyakorlatokat. Brown úgy gondolja, hogy a főiskolai hallgatók jelenlegi generációját abban szükséges ösztönözni és támogatni, hogy legyenek haladó gondolkodók, kockázatvállalók és hasznosítsák az AI-készségeiket.
Az elismert jövőkutató, Frank Diana úgy fogalmazott, hogy az AI tulajdonképpen képes kiegyenlíteni a versenyfeltételeket. Mégpedig azáltal, hogy a kezdő/belépő szinttől a vezérigazgatóig minden szinten egyenlő hozzáférést biztosít az információkhoz. (Ezt nevezhetjük az információ demokratizálódásának). Diana kollégája, a Futurist Speaker oldal mögött álló Thomas Frey viszont leginkább az emberekben (munkájukban, elkötelezettségükben) hisz. Ezzel magyarázható az is, hogy a jövő munkahelyeit listázó egyik írásában egy George W. Crave idézetet választ mottó gyanánt, aki szerint:
„Semmilyen munkának nincs jövője. A jövő ugyanis abban rejlik, aki betölti a munkát.”
Győrffy-Biró Melinda
Képek forrása: Freepik.com