Szöveget értelmezni, logikusan gondolkodni, a mindennapi élet problémáit matematikai alapon megoldani – ezek a készségek nem csak az iskolapadban, de a való életben is kulcsfontosságúak. De honnan tudjuk, hogy egy 14 éves gyerek valóban képes-e erre? És mit tehet egy iskola, ha kiderül: a tanulók nagy része elvérzik már egy egyszerű feladatnál is?
Erre szolgál az országos kompetenciamérés, ami évről évre több százezer magyar diák szövegértési és matematikai képességeit vizsgálja. A cél nem a fegyelmezés, nem az osztályzás, hanem az, hogy valós képet kapjunk arról, hol tartanak a tanulók – és az iskolarendszer egésze.
De vajon mire jó mindez? Milyen készségeket mérnek, hogyan zajlik a felmérés, és miért lett a kompetenciamérés mára nem csak szakmai, hanem társadalmi kérdés is?
Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Mi az az országos kompetenciamérés?
A kompetenciamérés egy országosan egységes, évente megszervezett oktatási felmérés, amely nem tantárgyi tudást, hanem alapkészségeket vizsgál: például azt, hogy egy diák mennyire tud értelmezni egy szöveget, vagy hogyan boldogul különböző matematikai helyzetekkel a való életben. A cél az, hogy objektív képet adjon arról, hol tartanak a tanulók a szövegértés és a matematikai eszköztudás terén – függetlenül attól, milyen tankönyvet használnak, vagy milyen tananyagot vettek éppen az adott évben.
Ez a mérés tehát nem arra kíváncsi, ki hányasra tudja a történelemleckét vagy a kémia képletet, hanem arra, hogy gyakorlatias készségekkel rendelkezik-e a diák: például el tudja-e olvasni és értelmezni egy buszmenetrendet, vagy meg tudja-e becsülni egy bevásárlás költségeit.
A legfontosabb jellemzők:
- Évente egyszer zajlik, általában májusban.
- Több évfolyam tanulói vesznek részt benne.
- Két fő területet mér: szövegértés és matematika.
- Nem az osztályzatokról szól, hanem a képességek fejlődését vizsgálja.
- Az eredmények összehasonlíthatók: akár iskolák, akár települések, akár országos szinten.
A kompetenciamérés története Magyarországon
Az országos kompetenciamérés nem újkeletű találmány – több mint két évtizede próbál képet adni arról, mit tudnak a magyar diákok valójában. Az első mérésre 2001-ben került sor: akkor még csak az 5. és 9. évfolyamos tanulók töltötték ki a feladatlapokat, és az eredmények elemzése is csak egy-egy iskolai mintára korlátozódott.
A rendszer 2003-tól vált igazán országossá és átláthatóvá: ekkorra már a 6., 8. és 10. évfolyamok tanulói vettek részt a mérésben, és megjelentek a háttérkérdőívek is, melyek a tanulók szociális, kulturális környezetéről adtak képet. Ettől kezdve évente készül országos jelentés, így az adatok nemcsak egy-egy iskola, hanem az egész oktatási rendszer szintjén is elemezhetők.
2007-től az eredmények nyilvánosak lettek: bárki utánanézhet, hogyan teljesít egy iskola vagy telephely a saját tanulóinak képességeihez mérten – sőt, azt is látni lehet, mekkora pedagógiai hozzáadott értéket nyújt az adott intézmény.
2008-tól minden diák egyedi azonosítót kapott, így lehetővé vált a fejlődés hosszabb távú követése is – például összehasonlíthatóvá vált, hogyan halad valaki 6.-tól 10. osztályig a szövegértés vagy a matematikai gondolkodás terén.
Azóta a kompetenciamérés minden év májusában megtörténik, és egyre pontosabb, részletesebb képet ad arról, milyen készségekkel rendelkeznek a magyar diákok – és milyen kihívásokkal küzd az iskolarendszer.
Kiket mérnek, és hogyan zajlik a digitális kompetenciamérés 2025-ben?
2025-ben a kompetenciamérés már nem papíralapú tesztekkel, hanem teljesen digitálisan zajlik – és jóval több évfolyamot érint, mint korábban. A cél továbbra is ugyanaz: feltérképezni a tanulók kulcskompetenciáit, vagyis azt, mennyire tudnak gondolkodni, értelmezni és problémákat megoldani a különböző tantárgyi területeken.
Mely évfolyamokat érinti a mérés?
Az idei évben már a 4. osztálytól egészen a 11. osztályig részt vesznek a tanulók, eltérő tantárgyi területeken és időpontokban:
- 4. évfolyam: szövegértés és matematika (egy mérési napon),
- 5. évfolyam: szövegértés, matematika, digitális kultúra és történelem (két mérési napon),
- 6–11. évfolyam: szövegértés, matematika, digitális kultúra, történelem, természettudomány, idegen nyelv és célnyelv – három külön mérési napon.
Ez a széleskörű bevonás lehetővé teszi, hogy az oktatási rendszer átfogó képet kapjon a tanulók fejlődéséről, nemcsak egy-egy szakaszban, hanem akár évről évre is.
Mikor zajlik a mérés?
A 2024/2025-ös tanév rendje szerint a digitális kompetenciamérést az iskolák 2025. március 24. és május 30. között szervezik meg.
Hogyan zajlik maga a mérés?
Mivel minden teszt digitális formában történik, a tanulók iskolai számítógépeken vagy saját eszközökön dolgoznak, a Hivatal által meghatározott időpontban. A mérés egységes, automatikusan javítható feladatokat tartalmaz, amelyek:
- az alapkészségekre építenek (szövegértés, számolási és logikai gondolkodás),
- valamint a modern tantárgyak – például digitális kultúra vagy természettudomány – is megjelennek benne.
Az eredmények továbbra sem számítanak bele az iskolai osztályzatba, és nem „vizsgáztatják” a diákokat – a cél a fejlődés követése, nem a minősítés.
Milyen adatok keletkeznek, és mire jók a kompetenciamérés eredményei?
A kompetenciamérés során nem pusztán „pontszámok” születnek. A rendszer olyan összetett adatsort hoz létre, amelyből kiderül, milyen szinten áll egy-egy tanuló vagy iskola a különböző kulcskompetenciák terén – például mennyire képes szöveget értelmezni, logikusan gondolkodni, matematikai problémát megoldani, vagy épp digitálisan információt keresni és értelmezni.
Az adatok számszerűen is értékelhetők: a diákok teljesítményét egy úgynevezett képességskálán ábrázolják, amely lehetővé teszi a különböző évfolyamok és évek összehasonlítását. A tanulók eredményei így nemcsak az adott évben, hanem hosszú távon is követhetők – egy 6. osztályos teljesítmény például összevethető a későbbi, 8. vagy 10. osztályos eredményekkel.
Emellett keletkeznek iskolai, intézményi és fenntartói szintű adatok is. Ezek alapján nemcsak az látszik, hogy egy adott iskola „jól” vagy „gyengén” teljesített, hanem az is, hogy mennyit sikerült hozzáadnia a tanulók fejlődéséhez – ezt nevezi a rendszer „hozzáadott pedagógiai értéknek”. Ez különösen fontos mutató, hiszen nem a kiindulási pontot, hanem a fejlődés irányát és mértékét méri.
Hogyan használják fel mindezt?
- Az iskolák részletes visszajelzést kapnak, amit fejlesztési terv készítésére, tanulásszervezési módszerek átgondolására is felhasználhatnak. A pedagógusok láthatják, hol van szükség beavatkozásra, támogatásra – és miben sikeresek.
- A szülők és a diákok számára az eredmények egyfajta iránytűként szolgálhatnak: segítenek megérteni, hogy a tanulónak mik az erősségei, és mely területeken kell még fejlődnie.
- A fenntartók és az oktatáspolitikai döntéshozók pedig országos szinten tudják elemezni az iskolák teljesítményét, az oktatás színvonalát, illetve az esetleges területi egyenlőtlenségeket.
Mit mutatnak a kompetenciamérés legfrissebb eredményei országos szinten?
A 2024-es országos kompetenciamérés eredményei aggasztó tendenciákat mutatnak. A szövegértés és a matematika területén szinte minden évfolyamon romlottak az eredmények az előző évhez képest. Különösen a 11. évfolyamos diákok teljesítménye csökkent jelentősen: matematikából 46 ponttal, szövegértésből pedig 43 ponttal értek el kevesebbet, mint 2023-ban.
A 6., 8. és 10. évfolyamosok matematikai eredményei 8-15 ponttal maradtak el a tavalyiaktól, míg a 7. és 9. évfolyamosok esetében 38, illetve 31 pontos csökkenés volt tapasztalható.
Szövegértésből a 6. évfolyamosok kivételével minden évfolyamon romlottak az eredmények. A 6. évfolyamosok 8 ponttal jobban teljesítettek, mint az előző évben, de a 7., 8., 9., 10. és 11. évfolyamosok esetében 13-43 pontos visszaesés volt megfigyelhető.
Az idegen nyelvi mérések esetében az angol nyelvből a 6-8. évfolyamosok 4-7 pontos javulást mutattak, míg a német nyelvből a 6. és 7. évfolyamosok eredményei kissé romlottak, de a 8. évfolyamosok 19 pontos javulást értek el.
Mik a kompetenciamérés legfontosabb tanulságai?
Tartós teljesítményromlás: A folyamatosan romló eredmények arra utalnak, hogy az oktatási rendszerben mélyebb problémák húzódnak meg, amelyek hosszú távú megoldásokat igényelnek.
Szövegértés és matematika összefüggése: A gyenge szövegértési képességek negatívan befolyásolják a matematikai teljesítményt is, mivel a diákok nehezen értelmezik a feladatokat.
Területi egyenlőtlenségek: Jelentős különbségek vannak a különböző régiók között. Míg Budapest és Nyugat-Magyarország diákjai jobban teljesítenek, addig Észak-Magyarországon és más hátrányos helyzetű területeken alacsonyabbak az eredmények.
Idegen nyelvi oktatás pozitívumai: Az angol és német nyelvi eredmények javulása azt mutatja, hogy ezekben a tantárgyakban hatékonyabb módszerek és motivációs eszközök működnek, amelyekből más tantárgyak is tanulhatnak.
Szükség van rendszerszintű változásokra: Az eredmények alapján elengedhetetlen az oktatási rendszer átfogó reformja, beleértve a tantervek, tanítási módszerek és értékelési rendszerek felülvizsgálatát.
Mi állhat a teljesítményromlás hátterében? – Lehetséges okok
Az elmúlt évek országos kompetenciamérési eredményei világosan jelzik: valami nincs rendben a magyar közoktatásban. A számok önmagukért beszélnek, de a miértek feltárása ennél jóval bonyolultabb. Több, egymással összefonódó tényező is szerepet játszhat abban, hogy egyre több diák teljesít a vártnál gyengébben.
Tanárhiány és túlterheltség
A pedagógushiány már évek óta súlyos problémát jelent, különösen a természettudományos és idegen nyelvi tantárgyaknál. Sok iskolában nem megfelelő végzettségű helyettesítők tartják az órákat, másutt egy tanár egyszerre több osztályt is visz. Ez hosszú távon törvényszerűen rontja a tanítás színvonalát és az egyéni fejlődési lehetőségeket.
Elavult tananyag és frontális oktatás
A tantervek nem igazodnak a 21. század igényeihez. Sok diák „bemagol” egy anyagrészt, de nem érti, nem tudja alkalmazni – márpedig a kompetenciamérés épp ezt a képességet kéri számon. Az alkalmazásképtelen tudás egyre kevésbé állja meg a helyét egy gyorsan változó világban.
Digitális egyenlőtlenségek
Bár a kompetenciamérés ma már digitálisan zajlik, nem minden iskolában adottak ehhez az infrastrukturális feltételek. Ahol hiányzik a megfelelő számítógéppark, a stabil internetkapcsolat vagy az IT-eszközöket ismerő tanár, ott a diákok hátrányból indulnak – és ez nem a képességeiket, hanem a lehetőségeiket tükrözi.
Szociális háttér és mélyülő különbségek
Az eredmények régóta mutatják: egy gyermek születési helye, családi háttere és anyagi körülményei meghatározóbbak, mint az iskolai erőfeszítések. A leszakadó térségekben tanuló gyerekek gyakran indulnak hátrányból – és ezek a különbségek évről évre erősödnek, nem csökkennek.
A közoktatás bizonytalansága és presztízsvesztése
Az oktatási rendszer körüli társadalmi feszültségek – bérek, státusztörvény, sztrájkok, elvándorlás – nemcsak a tanárok morálját rombolják, hanem a diákokra is kihatnak. Nehéz motiváltnak maradni egy olyan rendszerben, ahol a tanár túlterhelt, a diák pedig úgy érzi: amit tanul, az nem viszi előre.
Covid-hatás és tanulási hiányosságok
Bár a járványidőszak már mögöttünk van, a digitális oktatás során keletkezett tanulási hiányok hatása ma is érzékelhető. Különösen azoknál a diákoknál, akik otthonról kevés segítséget kaptak, vagy akiknél technikai akadályai voltak a távoktatásnak, ezek a „lyukak” még mindig nem tömődtek be.
Képek forrása: Freepik.com
