Vannak könyvek, amik nem csak szórakoztatnak, hanem fel is kavarják az embert. Jurányi Zsolt Az alvilág zsoldjában című kötete pontosan ilyen: nem finomkodik, nem akar szépíteni. Letép egy leplet – és alatta nem egy regényes gengsztertörténet, hanem a ’80-as és ’90-es évek magyar alvilágának nyers, zavarba ejtően őszinte lenyomata bukkan elő.
A szerző nem kívülállóként ír erről a világról. Jurányi Zsolt benne élt, benne mozgott. A budapesti éjszaka jól ismert figurája volt, aki testközelből tapasztalta meg a rendszerváltás utáni bűnözés új arcait. Emberrablás, zsarolás, kábítószer-kereskedelem – 1998-ban letartóztatták, hat évet töltött börtönben. Ma már más életet él: férj és családapa. De az emlékei nem halványultak. Sőt, talán éppen ezért érezte úgy, hogy írnia kell.
„Akármit olvastam az alvilágról, mindig hiányérzetem volt. Nem voltak hitelesek. A valóság teljesen más. Én csak azt írtam le, amit láttam, hallottam és átéltem” – mondja Jurányi.
A könyv egyik legnagyobb erőssége, hogy nem próbálja eljátszani a mindenáron megváltott bűnös szerepét. Nem mentegetőzik, nem magyarázkodik. Egyszerűen csak mesél – és éppen ettől válik hitelessé. A karakterek hús-vér emberek, akik valóban léteztek (vagy léteznek). És talán ez az, ami igazán hátborzongatóvá teszi az egészet: hogy nem fikció, hanem egykor élt valóság.
Az alvilág zsoldjában végig lendületes, fordulatos, és nem nélkülözi a humort sem – főleg a két állandó szereplő, Alex és Bandi testvéri szópárbajai miatt. Néha tényleg hangosan nevettem olvasás közben, aztán egy oldallal később már ökölbe szorult gyomorral olvastam tovább. Ilyen érzés ez a könyv: felkavar, aztán megmosolyogtat, majd újra földhöz vág.
Miért érdemes elolvasni?
Ha érdekel a magyar krimik világa, a valós bűnügyi történetek, vagy egyszerűen kíváncsi vagy arra, hogyan működött a „perenkívüli tartozásrendezés” a rendszerváltás utáni években – akkor ezt a könyvet neked írták. Mert a ’90-es évek alvilága nem csak a hírek címszavaiból állt: ott voltak az emberek, a sorsok, a lojalitás, a bosszú, a betyárbecsület, és az adott szó ereje. Ma már nehéz elképzelni, hogy létezett olyan világ, ahol komoly üzletek köttettek egy kézfogással – de Jurányi könyvében pontosan ez történik.
A könyvben ugyanakkor van valami különös kettősség is. Egyszerre ijesztő és nosztalgikus, brutális és emberi. Olykor azon kapjuk magunkat, hogy a „főhősnek” – annak ellenére, amit tett – mégis drukkolunk. Mert van benne tartás, van benne gerinc. És miközben látjuk, hogyan merül egyre mélyebbre, végig ott motoszkál a gondolat: mi lett volna, ha ugyanezt az erőt és határozottságot más célra fordítja?
Egy másik Budapest
Az alvilág zsoldjában egy alternatív Budapestet mutat be – egy olyan várost, amit nem láttunk a turisztikai prospektusokban. Ahol nem a Lánchíd a fő látványosság, hanem a lebujok, a zsarolások, az éjszakai balhék. Rablás, einstand, örömlányok, fegyverek, verések – ezek a regény hívószavai, és bár néha egészen filmszerű a hangulat, a háttér végig nagyon is valóságos.
A könyvnek vannak folytatása is, melyeket kis szünet után valószínűleg elő fogok venni.
Ez a könyv nehezen illeszthető be bármilyen sablonba. Nem klasszikus regény, nem puszta életrajz, nem is csak krimi – hanem mindez együtt, és még több.
Összegzés
Jurányi Zsolt könyve nem való mindenkinek. Nem könnyed olvasmány, nem esti mese. De ha egyszer belekezdesz, nehéz letenni. Mert valós, mert nyers, mert benne van egy letűnt korszak minden ellentmondása. És mert szembesít minket azzal, hogy a valóság sokszor durvább, mint bármelyik filmforgatókönyv.
Aki szereti az igaz történeteken alapuló könyveket, a krimiket, vagy egyszerűen érdeklődik a budapesti éjszaka kevésbé ismert oldala iránt – az nem fog csalódni.
És ha csak a könyv felének is igaz az alapja – hát az már épp elég, hogy megdöbbenjünk.
Ha megtetszett, akkor olvasd el mindenképpen, szerintünk nem fogsz csalódni!
Ha pedig más könyvek után kutatsz, akkor javasoljuk Kultúra rovatunkat, ahol időről-időre feltűnik egy újabb könyvajánló is!
Képek forrása: Freepik.com
