Bár a bárányhimlőt sokan a gyerekkor egyik „könnyű” betegségének tartják, kevesen tudják, hogy a kórokozó vírus valójában egy életre a szervezetünkben maradhat. És évtizedekkel később, csendben, váratlanul újraéledhet – övsömör formájában. Az övsömör (herpes zoster) nem csak egy kellemetlen bőrkiütés: gyakran rendkívül fájdalmas állapot, amely akár hetekre megnehezítheti a mindennapokat.
A jó hír az, hogy ma már rendelkezésünkre állnak olyan kezelések és védőoltások, amelyekkel a betegség hatása csökkenthető, sőt akár megelőzhető is. Cikkünkben összefoglaljuk az övsömör legfontosabb tudnivalóit: a kialakulás okaitól a tüneteken át a kezelési lehetőségekig.
Mi az övsömör, és hogyan alakul ki? – Egy vírus, ami nem felejt.
Az övsömör (orvosi nevén: herpes zoster) egy vírusos eredetű megbetegedés, amit ugyanaz a kórokozó – a varicella zoster vírus – okoz, amely gyerekkorban a bárányhimlőt is előidézi. A legtöbben egyszer már találkoztunk vele anélkül, hogy tudnánk: ha valaki egyszer átesett a bárányhimlőn, a vírus nem tűnik el teljesen, csak „elbújik” az idegrendszerben, ahol hosszú éveken át szunnyadhat.
A probléma akkor kezdődik, amikor a szervezet immunrendszere legyengül – például stressz, betegség, idősödés vagy más megerőltető élethelyzet miatt. Ilyenkor a vírus újraaktiválódhat, és fájdalmas bőrkiütéseket, valamint gyakran heves, égő jellegű fájdalmat okoz az adott idegpálya mentén – jellemzően a test egyik oldalán, övszerű mintázatban. Innen ered a betegség elnevezése is: övsömör.
Fontos tudni, hogy az övsömör nem azonos a klasszikus herpesz fertőzésekkel (mint az ajakherpesz vagy genitális herpesz), bár ugyanabba a víruscsaládba tartoznak. Az övsömör kizárólag azoknál alakulhat ki, akik korábban bárányhimlőn estek át – gyakran évtizedekkel az eredeti fertőzés után.
Mik az övsömör első tünetei?
Az övsömör nem egyik napról a másikra jelenik meg – a tünetek általában fokozatosan bontakoznak ki, és a kiütések megjelenése előtt már jelentkeznek figyelmeztető jelek.
Az első tünetek közé tartozik az adott bőrterület fájdalma, égő érzése, bizsergése vagy viszketése. Ez az érzés kifejezetten egy oldalon jelentkezik, gyakran a mellkas, hát, derék vagy az arc mentén, mindig ott, ahol az idegek mentén a vírus újra aktiválódik. Ez az úgynevezett prodromális szakasz, amely akár napokkal is megelőzheti a kiütések megjelenését.
Ezután következik a látványosabb, bőrön is látható szakasz: megjelennek a piros foltok, majd ezekből apró, folyadékkal telt hólyagok alakulnak ki, gyakran csoportosan, szalagszerű mintázatban. A kiütések fájdalmasak, égőek és gyakran viszketnek is.
További kísérő tünetek lehetnek:
- Láz
- Fejfájás
- Általános fáradtság
- Fényérzékenység
Ritkábban előfordul, hogy a fájdalom megjelenik, de kiütések nem követik – ezt nevezzük „zsindely kiütés nélkül” állapotnak (zoster sine herpete), és különösen nehéz lehet felismerni.
A korai jelek ismerete kulcsfontosságú, mert az antivirális kezelések akkor a leghatékonyabbak, ha az első 72 órában elkezdik őket.
Az övsömör kiket veszélyeztet a legjobban?
Bár az övsömör leggyakrabban az idősebb korosztályban fordul elő, a betegség valójában bárkinél kialakulhat, aki korábban már átesett bárányhimlőn. A varicella zoster vírus éveken, évtizedeken át lappanghat a szervezetben, és egy gyengébb pillanatban újraéledhet. De kik vannak valóban nagyobb veszélyben?
A leggyakoribb kockázati tényezők:
- 50 év feletti életkor
Az immunrendszer természetes gyengülésével nő a vírus újraaktiválódásának esélye. - Legyengült immunrendszer
Ilyen állapotot okozhat például:
– kemoterápia
– szervátültetés utáni immunszuppresszív kezelés
– HIV-fertőzés
– krónikus betegségek (pl. autoimmun kórképek) - Erős stressz vagy kimerültség
A tartós pszichés vagy fizikai megterhelés szintén kedvez a vírus aktiválódásának. - Súlyos lefolyású bárányhimlő a múltban
Minél erősebb volt a korábbi fertőzés, annál több vírus maradhatott az idegdúcokban. - Korábbi övsömör
Ritkán ugyan, de a betegség újra is kialakulhat – különösen akkor, ha az immunrendszer újra legyengül.
Fontos kiemelni: az övsömör nem fertőz ugyanúgy, mint a bárányhimlő, de az aktív hólyagok váladékával való érintkezés bárányhimlőt okozhat azoknál, akik még nem estek át rajta vagy nem kaptak ellene védőoltást.
Mire számíthatunk az övsömör lefolyása során?
Az övsömör lefolyása egyénenként eltérő lehet, de általában 2–4 hét alatt zajlik le. A tünetek súlyossága és időtartama nagyban függ az életkortól, az általános egészségi állapottól, valamint attól, hogy milyen gyorsan kezdődik meg a kezelés.
A betegség jellemző szakaszai:
- Prodromális szakasz (1–3 nappal a kiütések előtt):
Égő, szúró, bizsergő érzés az adott bőrterületen, gyakran jelentős fájdalommal. - Akut szakasz (kb. 5–7 nap):
Kiütések és hólyagok megjelenése. A bőr vörös, duzzadt, és a hólyagok csoportosan, övszerű mintázatban alakulnak ki. Ezek idővel felrepednek, kiszáradnak, majd pörkké válnak. - Gyógyulási szakasz (1–2 hét):
A pörkök leesnek, a bőr regenerálódik. A fájdalom fokozatosan enyhülhet – de sajnos nem mindig.
Lehetséges szövődmény: posztherpetikus neuralgia
A legrettegettebb szövődmény, amikor a fájdalom a bőrtünetek gyógyulása után is hetekig, hónapokig vagy akár évekig megmarad. Ezt az állapotot postherpetikus neuralgiának nevezik, és leggyakrabban időseknél alakul ki. A fájdalom ilyenkor idegi eredetű, és komolyan rontja az életminőséget.
Más, ritkább szövődmények lehetnek:
- Bőrfertőzések (a hólyagok elfertőződése)
- Látáskárosodás (ha a szem környéke érintett)
- Idegrendszeri komplikációk (például arcbénulás)
A gyors kezelés és a megelőző védőoltás jelentősen csökkenti a komplikációk kockázatát.
Hogyan kezelhető az övsömör?
Az övsömör kezelésében az idő kulcsszerepet játszik. Minél hamarabb kezdődik meg a terápia – lehetőleg 72 órán belül az első tünetek megjelenésétől –, annál nagyobb az esély a gyorsabb gyógyulásra és a szövődmények elkerülésére.
A legfontosabb kezelési lehetőségek:
- Antivirális gyógyszerek
Az olyan hatóanyagok, mint az acyclovir, valacyclovir vagy famciclovir, segítenek gátolni a vírus szaporodását, enyhíthetik a fájdalmat, és rövidíthetik a betegség időtartamát. Ezeket mindig orvosi javaslat alapján, kúraszerűen kell szedni. - Fájdalomcsillapítók
A fájdalom mértékétől függően elegendő lehet ibuprofen vagy paracetamol, de erősebb esetekben szükség lehet lidokainos tapaszra, antidepresszánsokra, sőt akár idegfájdalmakra használt epilepsziaellenes szerekre is (pl. gabapentin). - Helyi bőrápolás
A hólyagokat nem szabad vakargatni vagy kiszúrni! Érdemes puha borogatást, enyhe fertőtlenítőszert és hámosító krémet használni. A bőrfelületet tisztán és szárazon kell tartani. - Idegvédelem és regeneráció
B-vitamin-komplexek, főleg B1, B6 és B12, támogathatják az idegek helyreállítását a betegség után.
Fontos: szteroidokat övsömör aktív szakaszában ritkán és csak speciális esetekben alkalmaznak, mivel ronthatják a fertőzés lefolyását.
Ha a fájdalom a kiütések elmúlása után is megmarad (postherpetikus neuralgia), a kezelés hosszabb távú, és gyakran neurológus bevonását igényli.
Lehet-e megelőzni? – Igen, és érdemes is.
Az övsömör védőoltással megelőzhető. Az 50 év felettieknek kifejezetten ajánlott a Shingrix nevű vakcina, amely két dózisban adható, és hosszú távú védelmet nyújt. A védőoltás nemcsak a betegség kialakulásának esélyét csökkenti, hanem mérsékli a tünetek súlyosságát is.
További egészséggel kapcsolatos cikkeinket a 2life.hu Egészség rovatában találod, érdemes közöttük böngészni!
Támogatott tartalom – Hirdetés (X)
Képek forrása: Freepik.com
